www.nelegybeteg.hu - Zsoldos Bence weblapja


Antioxidánsok

Egészségünk ártalmai

A Kender egészségre gyakorolt hatásai Válasz 64
A sztrók kialakulása gátlásának gyógyszeres és alternatív lehetőségei
Agyunk és memóriánk védelmére
Alkálisó kúra és egyéb lehetőségek a rák megfékezésére - Válasz 82
Alkálisó kúra. Tömjén kivonat hatása. Alkálisó + tömjén kivonat + MSM krém. Tüdő CTA lelet magyarázata. B-17 vitamin (Laetril) injekcióban - Válasz 94
Álmatlanság, horkolás, légzéskimaradás
Amit a hallás csökkenéséről tudni érdemes. Fülzúgás és kezelése
Arginin. MSM krém, DMSO. Kurkumin. Reflux, TIF műtét. Ér tisztítás. Válasz 93
Áttétes csontrák - Válasz 30
Béta-glukán gyerekeknek * Fülzúgás noiser kezelése * A normális vércukorszint * Epekő zúzás helyett laparoszkóp műtét * Alkálisó és tömjén kúra. Válasz 92
Bor, tüdő, vese, kullancs - Válasz 19
Bronchitisz, légszomj, tüdőtágulás, és ahonnan nincs vissza út:OCPD
Csontrák
Csontritkulás. Megelőzés, Kezelés, Gyógyítás - Válasz 39
Demencia, Alzheimer-kór
Demencia, Alzheimer-kór (T)
Derékfájás - Válasz 5
Ekcéma és nehezen viselhető hatásának enyhítése. Válasz 60
Előzzük meg a fogromlást, ha kell kezeltessük, de ne gyomláltassuk ki fogainkat a szánkból
Emlő rák - Válasz 4
Emlő rák - Válasz 6
Emlőrák. Merevedési zavar. Válasz 49
Endometriozis
Epekő oldása, zúzása
Epekövesség szelíd és műtéti...
Étel allergia, gyerekeknél. Lencse
Érelmeszesedés megállítása, csökkentése - Válasz 81
Érrendszer védő és tisztító, érelmeszesedést lassító, véroxigén szintet növelő, izomfájdalmat és gyulladást csökkentő lehetőségek - Válasz 88
Esszenciális tremor (ET) és kezelése
Fájdalmak elleni és betegség gátló...
Fejfájás fajtái, oka és kezelése - Válasz 36
Fogaink elvesztése és esztétikus...
Fogfehérítés
Fülzúgás vizsgálata, kezelése - Válasz 58
Fülzúgás vizsgálata, műszeres és alternatív kezelése
Gerincbetegségek és Fibromyalgia okozta fájdalmak kezelése. NADH (Q1 vitamin) nem csak Parkinson betegségre. Vérképző szervek daganatos betegségének (myeloma) kezelése - Válasz 90
Görbe pénisz konzervatív kezelése - Válasz 76
Gyerek reflux, mell ödéma, gallmet
Gyerek leukémia (ALL) gyógyszeres és komplementer medicina kezelése - Válasz 59
Gyomorhurut és szelíd kezelése
Hajhullás oka és kezelése. Válasz 61
Halláscsökkenés leggyakoribb okai Hallás vizsgálatok.
Halláscsökkenés oka. Kezelési módjai. Korszerű hallókészülékek 2
Hepatitisz-B
Hólyagrák orvosi és alternatív kezelhetősége - Válasz 83
Homocisztein
Hölgyek réme és félelme: Amit a Csontritkulásról tudni kell
Inzulin, epekő - Válasz 20
Irritábilis bélszindróma (IBS) - Válasz 25
Kalapácsujj otthoni kezelése. Súlyos esetben műtétje - Válasz 75
Koleszterin és hatása a szervezetre
Koleszterin és vérzsír ellen: Sztatin, Lizin, Prolin C-vitamin - Válasz 48
Korszerű fájdalom mentes fogíny kezelés, csiszolás nélküli és beültetett fogpótlás
Korszerű, új csípőműtét a hazai kórházakban. Válasz 54
Kullancs elleni védőoltás
Kullancs elleni védőoltás (T)
Leukémia - Válasz 3
Lábfej gyógyászat: Bütyök, kalapácsujj. Otthoni kezelés
Lúgosítás
Magas vérnyomás kezelése - Válasz 42
Mágneses teret produkáló készülékek és hatásuk
Makula degeneráció a veszélyes látásromlást okozó szembetegség
Mellrákból meggyógyult hírességek
Memória javítása - Válasz 31
Metabolikus szindróma. Diabéteszes Neuropátia
Minden ami fogászat 1
Minden ami fogászat 2
Nitrogénoxid fontossága - Válasz 28
Nyaki ér (Carotis) elzáródása. Vizsgálatai. Komoly veszélyek csökkentése. Válasz 73
Nyugtató szedése. Vérnyomás problémák. Válasz 62
Olvasóim kérdéseire adott egészségi gyakorlati tanácsok tanulságokkal
Osteoren. Alulműködő pajzsmirigy és kezelése. Vérnyomás. Válasz 52
Ödéma kivizsgálása. Szívpanaszok orvosi vizsgálata. Válasz 53
Pajzsmirigy és jód - Válasz 24
Pajzsmirigy hormonok és vizsgálatuk. Alul működése okozta betegségek. Gyógyszeres és alternatív kezelése.
Parkinson kór tünetei, orvosi, gyógyszeres és alternatív (NADH, kannabisz) kezelése
Petefészek. Tumormarker vizsgálat megbízhatósága - Válasz 33
Pikkelysömör - Válasz 2
Pikkelysömör hatékony és sokféle kezelése - Válasz 40
Porckopás (artrózis) és kezelése
„Potencia zavaraimat vérnyomás csökkentők vagy más tényezők okozhatják?” Válasz 66
Prosztata, Reflux (TIF műtét), B-17, Pajzsmirigy kezelés. Válasz 77
Rák és kezelése 1
Rák és kezelése 2
Rák és kezelése 3
Rák és kezelése 4
Rák és kezelése 5
Rák és kezelése 6
Rák és kezelése 7
Rákkezelés - Válasz 1
Reflux
Reflux 2
Reflux 3 Válasz 32
Reflux oka, gyógyszeres és alternativ kezelése. Laparoszkópos és TIF műtéti eljárás. Válasz 55
Reflux gyermekkorban. Máj és epehólyag tisztítás. - Válasz 23
Reflux okai - Válasz 17
Refluxra szedett protonpumpa gátlók (PPI) kedvezőtlen hatásai - Válasz 80
Reumatoid artritisz (RA) - Válasz 27
Reumás ízületi gyulladás - Válasz 11
Rheuma megbetegedés és kezelési lehetőségeik
Sok vagy kevés gyomorsav okoz refluxot? Válasz 43
Szédülés és okai. Gyógyszeres és szelíd kezelése - Válasz 45
Szív, érrendszer, vércukor, memória, Rhodiola – Szédülés és kezelése Válasz 63.
Szívelégtelenség. Szívritmus és...
Szürke hályog. Látásjavítási eljárások
Szűk körű beteg tájékoztatás és/vagy a laikus beteg egyéni ismeretszerzéseiből adódó félreértések Válasz 67
Túlsúly és elhízás 1
Túlsúly és elhízás 2
Tüdőfibrózis sokunkat veszélyeztet. Válasz 78
Tüdővizenyő (ödéma), Arginin és diabétesz, vérnyomás csökkentők+Arginin együtt? Schisandra-wei-kivonat májvédő hatása, Fokhagyma kivonat az erekért, Koleszterin szabályozásra lecitin, Neprinol enzim - Válasz 87
Vastagbél vizsgálatok
Vér vas tartalma - Válasz 18
Vércukor csökkentés - Válasz 15
Vércukor, inzulin vizsgálatok - 13
Vércukor vizsgálatok (T)
Vércukorszint szelíd fékezése
Vércukorszint szelíd fékezése (T)
Vérnyomás és a pulzusszám kapcsolata - Válasz 44
Vérnyomás gyógyszeres kezelése...
Vérnyomás gyógyszer nélküli karbantartása. - Válasz 26
Vérnyomás helyes mérése, értékelése, stabilizálása TÜSI készülékkel otthon. Válasz 74
Vérnyomás vs vércukor - Válasz 16.
Vérnyomáscsökkentő mellett szedhető a Rhodiola rosea - Válasz 86
Vicalin tabletta, MSM por/krém - Válasz 50.

Életmód

Étrend kiegészítők

A fokhagyma hatásai
A grapefruit interakciója a vérnyomás csökkentő gyógyszerekkel - Válasz 85
A gyógyító Béta-glükán
A sokcélú, jó felszívódású Kurkuminok. Válasz 69
A tiltott B-17 és a sokoldalú Rhodiola rosea. Válasz 57
A tömjén az egészségben, a lelki/testi betegségben segítőnk és jó barátunk - Válasz 84
A tömjén komplementer medicinaként nem átverés. Válasz 51
Acetil-L-Karnitin
Amire mindenkinek nagy szüksége van: nitrogén-monoxid NO, nemcsak a testépítőknek Válasz 41
Arginin
Arginin - Válasz 22.
Arginin, Neprinol és Serrétia enzimek tüdő fibrózisra is, E-vitamin gamma, Oxigén csepp, Béltisztítás otthon, Emésztést elősegítő enzimes kezelés, Vérzsír csökkentés, Válasz 89.
Asztaxantin a természetes gyógyító a legtöbb betegségre
Az gyógyhatású elfelejtett Vörös és Tafedim tea
B17 „vitamin” - Válasz 12.
Béta-glükán gyerekeknek
Céklalé és hatása - Válasz 34
Cink és Szelén étrend kiegészítő felszívódása - Válasz 72
Emlőrák, Tumormarker, Béta-glukán, Gyerek IQ. Mikroalga, Visszér kezelés - Válasz 35
Enzim terápia az egészség megtartása/javítása érdekében
Epesavak és Gallmet
Étrendkiegészítők fontossága 1. (T)
Étrend kiegészítőkről...
Fahéj. Nem mindegy, hogy Cassia vagy Ceyloni
Fahéj és Aspirin
Fitoszterolok és hatásuk
Folyékony, stabilizált oxigén cseppek otthoni használatra az egészségünk szolgálatában - Válasz 79
Hal olajok jód tartalma Válasz 68
Homeopatia és Biorezonancia körüli kétségek - Válasz 56.
Kolin, szerotonin az agyműködés és a memória segítője
Kolin az agyműködés és memória segítője (T)
Kurkuma vagy kurkumin - Válasz 10
Matuzalem és Gabolexin - Válasz 8
Mit érdemes tudni annak, aki étrend kiegészítőt szed 1
Mit érdemes tudni annak, aki étrend kiegészítőt szed, forgalmaz 2
Mit érdemes tudni annak, aki étrend kiegészítőt szed, forgalmaz 3
Étrend kiegészítők vásárlási szempontjai
Molekuláris hidrogén egészségi hatása
MSM krém minősége
Multi ásványi és vitamin anyagok megbízható világ cégek gyártásában/forgalmazásában
Nagyon érdemes kurkumint szedni, de nem mindegy milyet. Válasz 46
Probiotikumok a nőgyógyászati egészség megtartása, helyreállítása érdekében
Rákellenes étrend kiegészítők
Resveratrol
Resveratrol (T)
Resveratrol - Válasz 9
Rhodiola rosea
Rhodiola segít hosszabb ideig és egézségesebben élni. Válasz 65
Serrapeptase enzim hatása, szedése. Otthoni oxigén kezelés eszközei és oxigén cseppek. Válasz 91
Szíverősítés - Válasz 7
Szoptatós és várandós anyuka vitamin szükségletének ellátása
U-vitamin és hatása - Válasz 29
Vashiány és pótlása
Vérnyomás csökkentésének kezelése

Lelki/szellemi működés, egészség

A HIT csodával határos gyógyító ereje
A kvantum világról 1. rész
A történelmi karácsony felidézése
Az Európai nemzetállamokba bevándorlók integrációjának komoly nehézségei. A bevándorlással kapcsolatos társadalmi, gazdasági, kulturális problémák
Advent a karácsonyra felkészülés ünnepe
Ádvent története, ünnepi szokások az európai országokban. 2017. évi ádventi programok
Ahogy a tudósok a világot és benne az embert látják
Alternatív medicína 1
Alternatív medicína 2
Amiről nem beszélünk 1
Amiről nem beszélünk 2
Az élet értelme és célja
Biológiai létünk működése...
Élettelennek hitt élő Univerzum
Életünk jelene és jövője a fizikai...
Érzelem, mint az életminőségünk meghatározója 1. rész
Érzelem, mint az életminőségünk meghatározója 2. rész
Érzelem, mint az életminőségünk meghatározója 3. rész
Érzelem, mint az életminőségünk meghatározója 4. rész
Fülzúgás és gátlása
Gyógyulás a gondolataink...
Halálközeli élmények
Hogyan mondjam el neked hogy…… a Világegyetem kvantumfizikai leírása, működése. „Ami fenn az lenn” – egység az Univerzumban
Ima hatása az egészségre
IQ növelési lehetőségek
IQ növelési lehetőségek (T)
Iskolakorúak beilleszkedési zavarai, kirekesztése, zaklatása, szorongása, depressziója - Válasz 47
Karácsony 2017. Ünnepi emlékezés Jézus születésére
Karácsony igazi arca 1
Karácsony igazi arca 2
Kik és hogyan ünneplik a karácsonyt
Kutatás az élet keletkezéséről (T)
Lelki egészség. A szerelem anatómiája. Válasz 95
Lelki egészségünk 1.rész
Lelki egészségünk 1 (T)
Lelki egészségünk 2.rész
Lelki egészségünk 3.rész
Lelki egészségünk 4.rész
Lelki egészségünk. Narcisztikus, (önimádó) magatartás káros hatása a családi és társadalmi kapcsolatokra 1. rész
Lelki egészségünk. Narcisztikus, (önimádó) magatartás káros hatása a családi és társadalmi kapcsolatokra 2. rész
Lelki egészségünk. Párkapcsolati problémák. Nárcizmus. 1. rész
Lelki egészségünk. Szempontok a párválasztáshoz 2. rész
Lelkünk, tudatunk amiről keveset...
Materialista tanok hanyatlása
Materialista tanok hanyatlása 2
Materialista tanok hanyatlása 3
Meditáció lelki/testi vonatkozásai
Meditáció lelki/testi vonatkozásai (T)
Miért kétséges az európai nemzetállamokba bevándorlók integrációja/asszimilálódása?
Migráció egészségügyi hatásai az Európai országokban
Ó- és Újszövetség a gyógyító hitről
Önmegvalósítás
Önmegvalósítás - Válasz 14
Önmegvalósítás a munkahelyen
Szent Miklós püspökre (Mikulásra) emlékezve szülőknek, nagyszülőknek, gyermekeknek
Tudományos hipotéziseken alapuló új Világszemlélet
Tudósok magyarázatai az életről. A hiten alapuló evolúció.
Újévi üdvözlet
Világegyetem és az élet keletkezése
Világnézetről mindenkinek

Növények, gyümölcsök, magok

Nyomelemek

Táplálkozás

Vitaminok

2011. I. félév

2011. II. félév

2012. I. félév

2013-2018


Hírlevél archívum
Lelki egészségünk 2. - Amit a lélekről és a ráható tényezőkről tudni kell
Összeállította: Zsoldos Bence
2014.05.26.

Egészséges életmód, jobb Életminőség mindenkinek

Amit a lélekről és a ráható tényezőkről tudni kell

A lelki egészségnek két kritériuma van: képesség a munkára és képesség a szeretetre.”

(Sigmund Freud

Diogenész állítása szerint, csak az erényes élettel érhetjük el a boldogságot. Az erényes élet pedig csak úgy lehetséges, ha megszabadulunk minden fölösleges anyagi javunktól és csak a legalapvetőbb dolgainkat tartjuk meg. Az anyagi javaktól való függetlenségre azért van szükség, hogy az ember felismerje, hogy csak egyetlen dolog van az ő saját birtokában: a lelke.


A pénzhatalom miatt eltorzult társadalmi tényezők
Politikai rendszereket átívelő „izmussá” vált a konzumizmus, amely az anyagiakat állította az értékvilág középpontjába. Ennek a csúcsán a fő szimbólum a jelen korunk mammonja a pénz ül. A legfőbb mozgató erőt a pénz képviseli Az ebből megvásárolható anyagi javak középpontba kerülésével a „cuccipar” a humanisztikus alapértékek fölébe került Alapértékeken értendő az emberi kapcsolatok, az egészség, az egymásrautaltságból fakadó altruizmus, ezen túl minden, ami az ember boldogságához hozzájárul. Paul Sartre azt mondja: aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását az homokvárra épít. Retteghet, mert ha javait elveszíti, akkor semmivé válik. A közelmúlt világgazdasági és bankcsődje egyértelműen szembesített bennünket ezzel.

A pénzszerzés kényszere felemészti az egészséget, az egyedi érvényesülés és a szerzési rivalizálás a bizalmat rendíti meg.
A tárgyközpontú kultúra átszivárog az emberi viszonyokba is. Minden megvehetővé degradálódik Az érzelmi kapcsolatokban is a tárgyelvűség válik uralkodóvá. Nincs házasságkötés, mert akkor el kellene köteleződni, felelősséget vállalni

  • A konzumkultúra azt üzeni, hogy legyen „neked” (!) jó, mert megérdemled. Ha egy kapcsolat megromlik ne javítsd meg, vegyél újat, van másik.
  • A konzumkultúra a velünk született altruizmusnak is a kárára van. Az érdek vezérelt, önszempontú viselkedés egyre jobban megerősödik Azt halljuk, hogy csak magunkkal törődjünk, mások segítéséből haszon nem származik, azt látjuk, hogy jobban jár, aki önző.
  • Albert Schweitzer a legalapvetőbb morális feladatnak tekintette az emberi élet eldologiasodásától, elidegenedéstől való védelmét.
  • Angyal András (1902-Erdély, 1960-Boston). A test és a lélek egységén alapuló pszichológia és pszichopátia egyik kiváló képviselője. A Yale Egyetemen tanulmányozta a kultúra befolyását az egyéniség visszafojtására Majd tizenkét éven át skizofréniai kutatásokat folytatott a worcesteri (Massachusetts állami) kórházban. Emberi célként jelölte meg: "...lenni annyi, mint valaki más számára jelenteni valamit..." Ha van valakid akinek te vagy a legfontosabb , és terád nagy szüksége van, akkor ez a tudat köt az élethez és boldogít fontosságodnak a tudata.

Ez a „kultúra” azonnali vágyteljesítő mohóságot sugall - most azonnal legyen meg mindened, ne késlekedj, most vedd meg! A Carpe diem horátiusi üzenet a felelőtlenség szabadságát hirdeti, amire a média ráerősít. Ez az attitűd széttépi az igazán éltető, boldogsághozó emberi kötelékeket.
Ebben a kultúrában növekszik a hajszoltság, nincs semmire idő, fokozódik az egészségromboló stresszeltség, csökken az érzelmi feltöltöttség lehetősége, szaporodnak a testi-lelki és kapcsolati zavarok, betegségek, a depresszió, a kilátástalanság és reménytelenség
Az öncélú, saját magunkért, anyagi javaink gyarapításáért történő cselekedetek nem képesek azt az örömérzést kiváltani, mint amit a nekünk fontos személyek – örülve eredményeinknek – megadhatnak, Az együttes élmény, mint emberi örömforrás olyannyira alapvető, hogy Mérei Ferenc tudományos bizonyítékai szerint többlet-teljesítményt és érzelmi hőfok-növelést eredményez. A mély öröm, a boldogság átélésének bizonyossága mindig emberi kapcsolatokba ágyazódik, abból ered és általa képes fennmaradni.

Magyarázat Mérei Ferenc
Mérei Ferenc (Budapest, 1909. november 24. – 1986. február 23.) pszichológus, pedagógus, hálózatkutató. Kossuth-díj (1949) Ranschburg Pál-emlékérem (1982)
Életművét a Magyar Tudományos Akadémia 1982-ben a pszichológiai tudományok doktora fokozattal ismerte el

Akinek van pénze, annak van szabadsága, akinek nincs pénze, annak ténylegesen szabadsága sincs. Ha tehát a szélsőséges liberálisok, a vagyontalan, pénztelen, függőhelyzetű polgárok jogait nem védik meg, az erősek, vagyonosak korlátlanul érvényesülő szabadságával, egyre növekvő túlhatalmával szemben, akkor azt is mondják és gyakorolják, hogy csak a vagyonos, hatalommal bíró egyének szabadságjogai számítanak.

A liberálisok elleneznek minden közösségi-állami beavatkozást a privilegizált helyzetű emberek szabadságjogaiba. Az állam szinte minden újraelosztó, a gyengéket védelmező szociális tevékenységét fel akarják számolni. Egyedül azt az állami beavatkozást helyeslik, amely a vagyonosok tulajdonát és privilegizált helyzetét védelmezi a jogállam és az állami erőszak minden eszközével, a hátrányos helyzetű többséggel szemben. igazi szabadelvűek, mert korlátozni kívánják az pénzhatalmat birtokló előnyös helyzetűek szűk rétegének a szervezett és ellenőrizetlen magánhatalmát azért, hogy a társadalom többségét alkotó hátrányos helyzetű egyének szabadságjogai is érvényesülhessenek.

Az emberközpontú társadalom szükségszerűen csak humánus és demokratikus lehet. A pénzközpontú társadalom viszont elkerülhetetlenül antihumánussá és oligarchikussá torzul, mert benne a demokratikus formák ellenére is elsősorban a pénzvagyont birtokló szűk elit partikuláris és önző érdekei érvényesülnek. Ebben a pénzközpontú társadalomban a gazdagok egyre gazdagabbá, a szegények pedig egyre szegényebbé válnak
Az a pénzközpontú, transznacionális "nyílt társadalom", amely időközben Magyarországon berendezkedett, egydimenziós, kiegyensúlyozatlan, szélsőségesen liberális rendszer, amely egy absztrakt humanizmus nevében valójában megfosztja az egyént elsődleges közösségeitől és így emberi méltósága, egyéni szabadságjogai érdemi gyakorlásának létfeltételeitől is. A "nyílt társadalomnak" minderre azért van szüksége, hogy a pénz tulajdonosainak se földrajzi határokat, se vagyoni korlátokat ne emeljen és globális szabadságot biztosítson időtlen-időkig a folyamatos gazdagodásra. Ezért ez a rendszer végső soron életellenes.
Dr Drábik János: Emberközpontú vagy pénzközpontú gazdaság?
http://mek.oszk.hu/06800/06897/html/0808.htm

A tárgyi és anyagi ellátottság, a birtoklás, a tulajdon, a vagyon, azaz a „van valamink” érzésétől csak 10%-nyi boldogság várható. Campbell (1981) vizsgálatai szerint az USA-ban a magas anyagi jólétben élő felső tízezernek nem magasabb a boldogságszintje, mint az amerikai középosztályhoz tartozóknak.
Nickerson és munkatársai (2003) 20 éven át követték egyetemi hallgatók boldogulását és boldogságszintjét Az egyik csoport tagjai úgy vélték, hogy a boldogság a pénztől várható. Ők 20 évvel a diploma megszerzése után boldogtalanabbak voltak, mint azok a társaik, akik a boldogság mértékének nem a pénz mennyiségét tartották, hanem az emberi kapcsolati értékeket.

Egy újabb vizsgálat megerősítette a hetvenes évekbeli eredményeket: hosszú távon a boldogság és a nemzeti jövedelem között nincs oksági viszony. Easterlin példaként Chilét, Kínát és Dél-Koreát emelte ki. Mindhárom ország egy főre jutó GDP-je az elmúlt húsz évben megduplázódott.

A boldogság-index a legmagasabb értékeket nem a gazdag országokban érte el, hanem a szegény, illetve a közepes jövedelmű államokban. A felmérést végző intézet szakemberei tehát azt állapították meg, hogy a jövedelmi szint és a boldogság között, ha van is valamiféle kapcsolat, akkor az inkább negatív, mintsem pozitív. Ezt szemlélteti az alábbi ábra is:
http://csakmakro.wordpress.com/2012/03/01/gdp-es-boldogsag/

Az idősoros adatok szerint a vizsgált országok esetén az 1994 és 1989 közötti időszakban a folyamatos és jelentős gazdasági fejlődés egyáltalán nem társult a boldogságszint, a szubjektívjóllét növekedésével.
Diener, E., Sandvik, E., Seidlitz, L., Diener, M. 1993. The relationship between income and subjective well-being: relative or absolute? Social Indicators Research. Vol. 28. No. 3. pp. 195–223.

Diener, E., Seligman, M. E. P. 2004. Beyond money: Toward an economy of well-being. Psychological Science in the Public Interest. Vol. 5. No. 1. pp. 1–31.
Easterlin, R. A. 1995. Will raising the income of all increase the happiness of all? Journal of Economic Behavior and Organization. Vol. 27. No. 1. pp. 35–47.
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content...

A Zürich-i Egyetem kutatócsoportja tavaly kimutatta, hogy a világon ma működő 43 ezer transznacionális korporációnak 147 globális bank a tulajdonosa. Ez a 147 bank pedig mintegy 300 szupergazdag bankárdinasztia tulajdonában van. Mivel a vagyon hatalmat is jelent, ezért ekkora vagyoni koncentráció óriási hatalmat jelent. Ez a globális szinten szervezett magánhatalom. Magyarország is ennek a világméretű szervezett magánhatalomnak a hegemóniája alatt létezik, minthogy az Európai Unió is.
http://emberiseg.hu/emberiseg/drabik-janos-nyilt-levele-kalman-olgahoz/

„Az utóbbi 20 év óta tovább romlott a helyzet és mára csupán az emberiség 5%-a birtokolja a javak 80%-át, az emberek 50%-a szinte nincstelen és állandó létbizonytalanságban él. És ez nem csak a szegény országokra igaz, nem csak Magyarországra, de a gazdag nyugati országokban is hasonló a helyzet.”.
Dr. Tarnai Marcel: Szolidaritás 2013. január
http://muon.hu/18-szam/1260-tanay-marcel-beszede

Vállalatok, ahol kizárólag a pénzügyi eredmények számítanak

A vállalatok harmonikus működését biztosító 3 alap tétel közül itt most csak „A szervezet gazdasági szükségletei” tárgykörben az „Anyagiasság” betegségről teszek említést, íme:

Az Anyagiasságban szenvedő szervezet a döntéshozatal pénzügyi vonatkozásaira koncentrál, a vevő és/vagy a munkatársi szükségletek rovására. Minimális költség ráfordítással maximális hasznot kívánnak elérni rövid távon. Az anyagiasság tünetei a következők:

  • Költségcsökkentő kampányokat szerveznek
  • Működés zavartalanságához szükséges befektetéseket (gépvásárlás, karbantartás stb.) halogatják
  • A részlegek megítélése kizárólag a bevétel/nyereség alapján történik
  • Folyamatosan ellenőrzik a napi teljesítményeket
  • Ha egy részleg/osztály túlköltekezik külön vizsgálatokra kerülhet sor
  • A felső vezetés legfőbb gondja a költségvetés készítése és betartásának ellenőrzése
  • Gyakori, hogy a beszállítókat szinte kizárólag a kedvezőbb ár alapján cserélik le
  • Fizetésemelés, jutalmazás minimális ezért a munkatársak kilépésének gyakori oka az alacsony jövedelem
  • A szervezeten belül a pénzügyi funkció a legerősebb A gazdasági igazgató a vezérigazgató formális/informális helyettese aki különösen nagy hatalommal rendelkezik
  • A pénzügyi osztály felügyel minden tevékenységet és hagyja jóvá a kiadásokat
  • A pénzügy a többi osztály döntéseiben is ellenőrző szerepet tölt be.

Az ábrán is látható 3 tényező közötti egyensúly hiánynak komoly negatív hatása van a szervezetre és a szervezet betegségéhez vezet. Ha a cég nem törődik a dolgozók igényeivel, csak kihasználásukra törekszik, a munkatársak elidegenednek a szervezettől és éppen csak a minimálisan szükséges szinten látják el feladatukat.
Tapasztalatom szerint a legtöbb menedzser és felső vezető nem ismeri fel, hogy a 3 fő célkitűzés összefügg egymással. Ehelyett a 3-ból egyre vagy esetleg kettőre helyezik a hangsúlyt
Figyelem:
1./ minél inkább értéknek tartják egy társadalomban az anyagi javak felhalmozását és a gyors meggazdagodást, annál valószínűbb, hogy a tulajdonosok és a vezetők túlhangsúlyozzák a szervezeti működés gazdasági aspektusát a vevők és a munkatársak rovására. Ilyen esetben a nyereség növelése sokkal fontosabb, mint a vevők és a munkatársak tényleges szükségletei.

2./ Ha a társadalomban az emberek arra szocializálódnak, hogy csak saját magukkal törődjenek, annál inkább lesz jellemző a szervezetben a individualista hozzáállás Ennek az eredménye, hogy a vállalat kisebb részegységeire optimalizálják a tevékenységüket a teljes szervezet rovására.

3./ A társadalmi, gazdasági környezet instabilitása miatt fontossá válik a befektetések rövid távú megtérülése. Az ebből fakadó rövid távú profitcélok miatt a vevői és munkatársi elégedettség romlik.

A fogyasztói társadalom negatív hatása
A mai fogyasztói társadalom azt sugallja, hogy ha van pénzünk, azaz anyagi tőkénk, akkor mindent el tudunk érni. Mérhetetlenül leegyszerűsített világkép ez, amelynek az a lényege, hogy az ember értékét anyagi lehetőségei szabják meg. A modern, fogyasztói világ válságának központi jellemzője ez a beállítottság, amely a pénztőke mindenhatóságát sulykolja, elsősorban a tévécsatornák, a reklámok és a nagyáruházak fogyasztói szentélyei révén. A pénztőkének fő jellemzője, hogy ha elosztják, mindenkinek kevesebb jut belőle, mint ha egyvalaki kaparintja meg.
Ezzel szemben a 2001. évi közgazdasági Nobel-díj egyik nyertese, George Akerlof elmélete olyan szociológiai, szociálpszichiátriai és magatartás-tudományi kategóriákat emelt át a közgazdaságtanba, mint az identitás, a norma és az értékek.

Az általa felvázolt modell szerint meghatározó gazdasági-társadalmi tényező az, hogy az emberek miképp élik át saját helyüket, szerepüket a társadalomban, mennyire van önazonosságuk, milyen közös értékeket fogadnak el, és melyek azok a társadalmi rétegek, amelyekben ezek a folyamatok sérülnek.

Az anyagi világ elsődlegessége
A 17. században szárnyra kapott materializmus elmélete szerint az anyag az egyetlen létező, minden anyagból áll össze és minden jelenség (beleértve az ember lelkét, szellemét és tudatát) anyagok kölcsönhatásának eredménye. Más szavakkal emberi létünk egyetlen alkotóeleme az anyag. A tudományos materializmus vált a korai 20. század meghatározó filozófiai álláspontjává. A materializmus alapvető feltevése, hogy az anyagon kívül semmi más nem létezik.
A média táplálja az igényeket a „mindig még többet”-re. Mindez kielégíthetetlen vágyat kelt: több tévét, több mosógépet, több mosogatógépet, több kényelmi eszközt, többet mindenből, amiről azt mondták, hogy a kényelmünket szolgája, és így nem tudunk nélkülük élni.
Ha egy feltevést elég sokáig ismételnek, idővel valóságként tekintenek fel rá, amely az élet meghatározó törvényszerűségévé válik.
A fizikai testünk problémái a lelkiállapotunk kivetülései, csak egy tükör számunkra, hogy meglássuk, mi zajlik bennünk. A jó hír az, hogy ha bármikor beteg vagyok, az csak egy ajándék, egy áldás, mert megmutatja nekem, hogy valami nincs rendben a szellemi, érzelmi vagy a fizikai testemben. Az orvosok csak a fizikai testet ismerik, csak azzal foglalkoznak és vizsgálják.
Halálfélelmünk is azért van, mert elfelejtettünk, hogy kik vagyunk valójában. A keresztény tanítás szerint mindannyian isteni lények vagyunk. Halandónak tartjuk magunkat, pedig halhatatlanok vagyunk.

Mai ismereteink szerint amit a lélekről tudni vélünk

Lélek meghatározása
Rendkívül sok értelmezése van ennek a szónak. A pontos meghatározást nemcsak a felfogások különbsége nehezíti, hanem az is, hogy a magyar nyelvben összemosták a lélek és a szellem kifejezéseket (Biblia fordítások).

  • Egyes felfogás szerint a lélek elsősorban az ember érzelmi teste. Más felfogás szerint az a rész, amely életről-életre testet ölt a fizikai világban, és őrzi minden inkarnáció emlékét. Megint más felfogás szerint az ember örök, immateriális, spirituális dimenziója, amely megjeleníti a fizikai formát.

  • Lélek szóval az embernek azt a képességét jelöljük, amellyel a világ dolgait saját létéhez kapcsolja, amellyel velük kapcsolatban tetszést és nemtetszést, kedvet és kedvetlenséget, örömöt és fájdalmat érez.”. A lélek a testi érzékszervek számára hozzáférhetetlen terület.”

Lelki életünket mint saját külön világunkat magunkban hordozzuk, .lelkünkben megőrizzük a világ benyomásait;
A testetlen a lélek létezését elvetette a tudomány. Az evolúcióelmélet történeti magyarázatot is nyújtott az egyes agyi régiók, a gondolkodásunk és viselkedésünk kifejlődésének módjaival kapcsolatban. Evolúciós magyarázat van például arra, hogy miért van szeretet, miért azokat és úgy szeretjük, akiket és ahogyan, mikor és miért támadunk, vagy éppen miért esik nehezünkre bizonyos fajta számításokat véghezvinni, miközben az agyunk tudattalanul ezeknél jóval komplikáltabb számításokat is használ, például amikor el akarunk kapni egy felénk dobott tárgyat és ki kell számolnunk, hogy pontosan hova fog érkezni.

  • A lélek az, ami a testet életben tartja, illetve ő az, aki kapott egy testet, hogy megszülethessen benne. Ő az általános Én. A gondolatok, érzelmek és az akarat hármasa. -

  • A lélek nem azonos a szellemmel, de része annak. A lélek nem a földi élet sajátja, ahogyan a test. A lélek az a rész, amely azóta létezik, hogy Isten kivetítette magából. A lélek dolga az életeken át való tapasztalás. - A lélek tulajdonsága az érzés, gondolat, akarat.

  • A lélek az, ami a dolgokat értékeli, szépnek, kicsinek, kedvesnek, csúnyának, butának, melegnek, alantasnak vagy fennköltnek tartja. A lélek ha a testtel azonosítja magát, akkor elbukik, de ha a szellemmel, akkor felemelkedik. A lélek eldöntheti: a testet szolgálja vagy a szellemet, de inkább azzal tesz jót neked, ha összhangba tudja hozni a test kívánságait az örök szellem parancsával, amikoris azt akarja a tested-lelked, amit a szellemed. - A léleknek fel kell ismernie eredetét: hogy ő lényegében a szellem. - Nem szabad viszont engedni, hogy az egyensúly felboruljon. Sem a test, sem a lélek, sem a szellem nem élvezhet előnyt, hiszen amint elkezdesz egyikkel kielmelten foglalkozni, a másik kettő látja kárát.

A test azt teszi amit a lélek mond neki, (tiszta élő ételek, italok, mozgás, pozitív tettek), a lélek pedig azt teszi, amit a szellem szava diktál (pozitív gondolatok, szavak, érzések). Mert a szellem törvénye így akarja.
http://www.leleklanc.eoldal.hu/cikkek/lelkunk-titkai/test_-lelek_-szellem.html

  • A lélek szót több értelemben is használjuk, amely így több fogalmat takar. Először is érdemes külön választani a szellem fogalmától. Az előbbi, vallásos és spirituális értelemben a halhatatlan részt, az örök elpusztíthatatlan eszenciáját jelenti az embernek, mely több hit szerint lélekvándorlás folytán több élőhöz is kapcsolódhat egymás után. A szellem a lélek és az élő test kapcsolatát valósítja meg. E kapocs a halállal feloldódik, a test elmúlásával rendszerint távozik e világból. Egyes hitek szerint, egyéb élőlények is rendelkeznek effajta halhatatlansággal, ilyen például számos indián vallás és a hinduizmus.

Fogalmi meghatározás
A lélek fogalmát, más értelmekben az előbbi fogalommal valamilyen hasonlóságot találó helyzetekben használjuk, például lelkesen végzi a munkáját.
Filozófia, vagy tudományos szempontból a lélek egy olyan közhasználatú szó, amelynek jelentése változó, és rosszul körülhatárolt. A lélek szó körülbelüli jelentéséhez kapcsolódó tudományos szempontból kezelhetőbb fogalmak a psziché, érzés, tudat, éntudat.

A kereszténység születésekor még az embert hármasságban (trichotomizmus) fogták fel, szellemnek, léleknek és testnek. A Vienne-i zsinat úgy határozott, hogy az addigra amúgy is elhalványuló szellem fogalmát, illetve a kettős lélek fogalmát eltörli, és bevezeti helyette azt a dogmát, hogy az embernek csak teste és lelke van (dichotomizmus), és a léleknek vannak szellemi tulajdonságai.

Kevés ember mondaná azt, hogy az embereknek nincs lelkük, csupán csak test. A lélekhez tartoznak egyértelműen az érzelem, akarat, értelem. Amikor meghal valaki, ez a rész eltávozik, azért is olyan idegen, rideg, taszító a holttest, hiszen hiányzik belőle a lényeg. Az a rész, ami vonzóvá, kisugárzóvá tette. Ami a lényege. Ez a rész halhatatlan, logikusan is érthető lenne, ha valaki végig gondolja, hisz ami nem test, az meghalni sem tud. Meghalni csak test tud...

  • A lélek általában az a halhatatlan rész, ami a halál után megmarad. Némelyek azt gondolják, hogy a szellem a lelek szó szinonimája, de a Bibliából kiderül, hogy két különböző dologról van szó.

A szeretet nélküli, immorális gondolat, érzelem és tett kivélik a hármas-egységből és végletes, poláris, kettészakadt lesz. A szeretet hiánya szembeállít, kiközösít, egységet bont, közös értékeket feledtet és másságokat gyárt, elkülönül és elkülönít, majd hasonló erőket hív életbe, mint saját maga másik véglete. Megbontja a Hármas Egységet, a harmóniát, az egészséget.

  • A lélek az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független létezőként képzelt hordozója. Az ember belső valósága.
    Forrás: Magyar Értelmető Kéziszótár

Az, hogy létezik-e lélek sokak számára hihetetlenül fontos kérdés. Mindmáig milliárdok számára nincs semmi kétség afelől, hogy a halottak valamilyen formában tovább léteznek. Sőt, egészen nagy vallások, egyházak alapulnak azon a hiten, hogy a lelkek vándorolnak, újra meg újra születnek, és életek ezrein keresztül tisztulnak, válnak egyre jobbá, magasabb rendűvé, hogy aztán a végén eljussanak a nirvánába, azaz a megtisztult, boldog és végső állapotba, amely minden létek közül a legjobb, legnemesebb.
Annie Besant A lélek létezésének bizonyítékai Előadás (Chicago, USA, 1911.)

Lélek létének bizonyítása
Első megállapítás, hogy a tudat létezhet a fizikai szervektől különállva; mert ezt kell először bizonyítani, mielőtt egy materialista hallgatna az emberre egyáltalán. Nincs értelme a lélekről beszélni, amíg bárki azon a véleményen van, hogy a gondolat csak az agy terméke, hogy Carl Vogt kifejezését használva, mint epe a máj terméke. Amíg valaki ezen a nézeten van, és vannak így néhányan, gondolkodásából tényekkel kell kizárni ezt, mielőtt a lélekről elkezdhetnénk beszélni.
Mivel mindenki megegyezik abban, hogy a lélek összefügg a tudattal, ha ki tudjuk mutatni, hogy tudat létezik az agy és a gondolat állandó kapcsolatán kívül, megtettük az első lépést a materializmusból kifelé, és azután szabadon haladhatunk tovább a tudat természetének feltárásában.
Általánosságban szólva, a mezmerikus és hipnotikus kísérletek tömege minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az intelligencia működni tud akkor is, amikor az agy meg van bénítva
http://terebess.hu/keletkultinfo/lelekletezes.html

A múlandó testtől külön is létezik a lélek, amelynek megvannak a maga funkciói. Az i. e. I. évezred derekán úgy tartották, hogy minden embernek két lelke van: egy anyagi (bo), amelyik a fogamzás pillanatában jeleni meg, és egy szellemi (hun), amely csak az ember születésekor jelenik meg, mintegy az első lélegzettel kerül az ember testébe. A hun lélek az ember szellemét, a bo lélek pedig az ember testét irányítja.

A bo lélek az ember halálakor testével együtt kerül a földbe, s átváltozik gui lélekké. A hun lélek a bo-val ellentétben, a halál pillanatában elhagyja az ember testét, felszáll az égbe, és átalakul shen lélekké.
http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/lelek.html

Foucault lélekfelfogása
A lélek tehát reális, létezik, nem holmi bölcselet- vagy vallástörténeti fikció, nem olyasmi, amit az emberi viselkedés módszeres feldolgozását végző megfontolt kutatás kiiktathat tárgyai sorából. A lélek fogalma nem valamiféle sanda érdekből vagy csiszolatlan naivitásból származó agyrém; ez ügyben hallgatnia kell a minden hájjal megkent ideológiakritikának csakúgy, mint a józanságával kérkedő redukcionizmusnak.
A lélek lényünk valósága, ott van mindenütt, „a test körül, a test felületén, a testen belül”, nem a test valamely kitüntetett részében, amilyen az agy vagy a szív például, még csak nem is az egész test alakjaként vagy sémájaként, hanem inkább átitatja, befonja, megdolgozza a test egészét. Maga azonban nem testi, hanem „testetlen”, mondja Foucault Ettől azonban még nem a szellem fészke, nem is res cogitans, egyáltalán nem res, nem dolog, nem szubsztancia.

Magyarázat Foucault
Michel Foucault (Poitiers, 1926. október 15. – Párizs, 1984. június 25.) francia történész, filozófus; a Collège de France tagja; a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója a bölcsészet- és társadalomtudományok területén.

Platón a filozófus úgy véli, hogy a lélek és a test két külön létező dolog. A lélek magasabb szinten helyezkedik el a testnél, azaz a lélek igenis létezhet test nélkül. Ezzel szemben Arisztotelész úgy gondolja, hogy a lélek azonos a test formájával, sőt Arisztotelész (pl. az Eudémos című munkájában) a lelket, mint a test fogalmi lényegét említi. Eleinte Platón elképzeléseit vallotta, hogy a test nem más, mint a lélek eszköze (mozgás, mozgatás szempontjából), azonban mindkét gondolkodó egyetért abban, hogy az ember veleszületett ideákkal, képességekkel jön a világra, vagyis a születés előtt már léteznek ezek a „tulajdonságok”, mintahogyan – Szókratész, és Platón szerint – a lélek is van, létezik a születés előtt.
Platónnál lélek és test különböznek, semmi közös nincs bennük: tulajdonképpeni idealizmusról, fizikai és szellemi általánosító szembeállításáról van szó. A lélek halhatatlan, változhatatlan; az ideák világában van az otthona.
Beszélgetés Szókratész és tanítványai között zajlik, tárgya pedig a lélek halhatatlansága. De mit takar a „lélek halhatatlansága” kifejezés? Szókratész meg van arról győződve, hogy a lélek „egy”, azaz nem alkotórészek összessége. Ez által a lélek, mint „egy” nem pusztítható el, hiszen a pusztulás létrejötte egyenlő az alkotóelemek szétválásával.

A test-lélek viszonyának kérdésköre gondot okozott az elmefilozófia számára, számos elképzelés született arról, vajon milyen is a lélek természete, hogyan hatnak egymásra a lélek és test, milyen a viszonyuk, illetve, hogy valóban test nélküli-e a lélek?

A XXI. században – miként az megelőzőkben is – két irányzat emelhető ki a lélek lényegét illetően: az egyik a lelket anyagi (materialis) természetűnek minősíti, a másik szellemi valóságnak
Mikor a lélek természetének megismerésére törekszünk – mondja Aquinói Szent Tamási –, mint már bizonyított igazságként feltételezzük, hogy a lélek az élet első elve (mindazon lényekben, akik a Földön élnek). Mert a lélekkel rendelkező lényeket élőnek, az azzal nem bírókat élettelennek nevezzük.
Az élet pedig leginkább kettős tényben nyilvánul meg: a megismerésben és a mozgásban. A régi filozófusok azt állították, hogy a testiek léteznek; és minden, ami nem test, az semmi. Így következetesen a lelket is testnek mondták. Ezen érvelés téves voltát demonstrálja az életjelenségek utolsó elvének kutatása.
A lélek ugyanis nem minden élettevékenység közvetlen elve. Ebből ugyanis az következnék, hogy a szem is lélek, mivel egy bizonyos életjelenségnek: a látásnak az elve.

Lélekről – a zsidó vallás kultúrában
„A magyar nyelvben egyetlen szót ismerünk (lélek), a bibliai héberben viszont hármat, amelyek mind mást és mást jelentenek: három különféle lelket. Nem kell ezen csodálkoznunk, hiszen az ókori görög tudomány talán legjelentősebb alakja, Arisztotelész is háromféle lélekről beszél. Szerinte létezik úgynevezett növényi, tehát vegetatív, továbbá állati, más szóval animális és csak az emberre jellemző szellemi, spirituális lélek. Az állatnak ezért — szerinte — két, az embernek háromféle lelke van. „A Bibliában is három egymástól eltérő szót találunk a lélekre, ezek nem pontosan felelnek meg az arisztotelészi fogalmaknak, nem is szólva arról, hogy a Szentírásban valamennyi Isten ajándéka.

  • A héber nefes valójában az életet, a fennmaradást és szaporodást biztosító, érző lélek, amely a vegetatív és animális funkciók ellátására szolgál.
  • A szellemi, tehát spirituális lélek a rúah, amely az egyes ember, egy-egy közösség vagy akár az egész emberiség, sőt Isten szelleme is lehet. (Ez az isteni szellem lebeg az ősvíz fölött a teremtés pillanatában, s amikor a kereszténység szentlélekről beszél, voltaképpen Isten szent szellemére gondol.)
  • Végül a nesamá az egyes ember halhatatlan lelke, amely hitünk szerint halála után visszatér Istenéhez. A bibliai felfogás értelmében az embernek mindhárom lélek rendelkezésére áll, míg a növénynek nincs lelke, az állatnak pedig csupán érző lelke, nefese van.”

Raj Tamás „A vér szerepe a Bibliában és a zsidó hagyományban”
http://www.zsido.hu/tortenelem/ver.htm
Raj Tamás: Lélek és lélekhit a Bibliában (in: Bibliaiskola. A Szentírás kulcsszavai és szállóigéi) Bp., 2003.

A lélek halhatatlansága

  • Az utóbbi évtizedekben társadalmunkban elterjedt vélekedés, hogy a halál teljes és végleges, az élet pedig pusztán testi és véges. Ez viszont ellentétben áll azzal a szintén fennálló nézettel, hogy létezik egy testetlen lélek, ami életünk lényege, és ez a lélek halhatatlan
  • A lelkem nem a testemé a lelkem önálló, ő él, ő dönt, ő mozgatja a testemet. De miféle teremtmény a lelkem? Ha a testet ő mozgatja, akkor ő maga testetlen! Megdöbbentő tény! Láthatatlan erő mozgatja a testemet! Vajon honnan ered ez a láthatatlan erő?
  • Tudjuk, hogy minden, ami testi, romlandó. A lelkem nem testi. Akkor nem romlandó? És egyáltalán: ha testemet láthatatlan erő mozgatja, akkor lehet, hogy minden testet hasonló, láthatatlan erő mozgat?
  • Tényleg, ki látja a gravitációs erőt például? Senki! Vagyis az egész világot egy, a lelkemhez hasonló, láthatatlan erő mozgatja? Kézenfekvő és alapvető tapasztalati-logikai tények vezetnek a következtetésre, hogy lelkünk a világot mozgató erővel rokon. A világot mozgató láthatatlan erő pedig, ha nem romlandó, akkor örök. Ha pedig lelkem rokon egy örökkévaló erővel, akkor lelkem is örök, vagyis halhatatlan!
  • Ez pedig azt jelenti, hogy a matematikában és a fizikában az összefüggések alapvetőbbek, mint az elemek, építőkockák. Miféle összefüggések léteznek a fizikában, amik alapvetőbbek, mint pl. az elemi részecskék? Nyilvánvaló, hogy ezek a fizikai törvények. És mennyi ideig élnek, meddig állnak fenn, meddig érvényesek a fizikai törvények? Teljesen függetlenek az időtől, érvényük időtlen, vagyis a törvényekbe foglalt összefüggések halhatatlanok!
  • A matematikai törvények, tételek szintén halhatatlanok, örökérvényűek! Most jött el az ideje, hogy átlépjünk a matematikából és a fizikából a biológiába. Ha a matematikában és a fizikában az összefüggések alapvetőbbek, mint az építőelemek, akkor a biológiában is így kell lennie, tehát nem sejtjeink, hanem testünk építőelemeinek összefüggései az alapvető létezők! És létük éppúgy, mint a matematikai és fizikai összefüggéseké, időtlen, vagyis örök! Ha tehát szervezetünk belső összefüggésrendszerét léleknek nevezzük, akkor ez a lélek alapvetőbb létező, mint testünk atomjai, és eleve örökké létezik, vagyis halhatatlan alapvető természete szerint!
  • Az életet hordozó lélek alapvetőbb, mint anyagi megvalósulási módozata! Ez a gondolat hajtja azokat a felismeréseket, amelyek szerint szilícium-alapú élet éppúgy létezhet, mint ahogy itt a Földön létezik a szén-alapú élet. Ugyanaz az élőlény átköltözhet szénalapú létformából szilícium-alapúba! Freeman Dyson fizikus, a mai tudomány egyik legkiemelkedőbb egyénisége, felvetette, hogy a földitől teljesen eltérő életformák is létezhetnek, hiszen a szerkezet, a felépítés módja a lényege a tudatnak éppúgy, mint az életnek. Erre utal a tény, hogy a számítógépen éppúgy léteznek vírusok, egészen más létmódban, ahogy a bioszférában. Rothstein felvetette, hogy a neutroncsillagok magjában a neutrongazdag atommagok játszhatják az aminosavak, a DNS, a fehérjék szerepét. Vladimir Lefebvre, világhírű matematikus-pszichológus pedig a tudat matematikai szerkezetének elemzését vetette össze a Rapid Burster (Gyors Kitörő) nevű nagyenergiájú gamma-sugárzást kibocsátó égitest sugárzásának jellegzetességeivel, és megdöbbentő módon az öntudatra jellemző struktúrákat talált benne.
    Lefebvre, mathematical psychologist at the University of California, Irvine.

Dr. Grandpierre Attila csillagász, Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a fizikai tudományok kandidátusa
Természetgyógyász Magazin, 2005. szeptember, 12-15.

http://www.grandpierre.hu/site/2005/12/a-lelek-halhatatlansaga/

„Néhányan azt hiszik, hogy amikor kilépünk a létezés eme szférájából, az a vég. Hihetetlennek tűnik számomra, hogy amikor megvizsgáljuk a természet csodáit, tanulmányozzuk az emberi szervezetet, a test tökéletességét, a szív lüktetését, a gyermek felnőtté fejlődését és erősödését, majd pedig az élet végéhez vezető fokozatos leépülést – hogyan lehetséges az, hogy Atyánk egyetlen gyermeke is képes azt hinni, hogy az emberi lények csupán azért születtek a világra, hogy felnőtté cseperedjenek, megöregedjenek és meghaljanak anélkül, hogy bármi célja is lett volna az itteni életüknek.
Az életet nem puszta időtöltésként kaptuk. Magasztos célja volt a teremtésünknek, az életnek”
Minden anyag csak egy bizonyos erő által keletkezik és létezik, amely erő az atomrészecskéket rezgésbe hozza, és azt az atom legparányibb naprendszereként összetartja. de mivel a világűrben sem egy intelligens sem pedig egy örök erő nem létezik, azt kell feltételeznünk, hogy e mögött az erő mögött egy intelligens szellem létezik.” (Max Planck)

„Amiért a világ kezdettől fogva küzdött – vagyon, hatalom, mindazon dolgok, amelyek az emberek kényelmét szolgálják –, ma bőségesen megtalálhatóak. Soha nem volt még jobb és több ruházati cikk, élelmiszer és jómód jelen a világban, mint most. Otthonaink kényelmesebbek. Az élet kényelmét szolgáló eszközök száma bámulatosan megsokszorozódott azóta, amióta az evangélium itt van a földön, és mára mindenünk megvan, amiért korábban küzdöttünk. A közoktatás fénykorát éli. Több ismeretünk van e világ dolgairól, mint korábban valaha. Minden, amiért az emberiség az idők kezdete óta küzdött, és amit a legkívánatosabbnak tartott, az ma megtalálható a földön; mindezek ellenére kétség és aggodalom övezi, hogy mit hoz számunkra a jövő.
Mi nyugtalanít minket? Az, hogy a szükségleteink kielégítésére törekedtünk, az emberek elismerésére törekedtünk, olyan dolgokra törekedtünk, amelyeket az önzés ültet a lelkünkbe. Arra törekedtünk, hogy magunkat helyezzük előre, és többre tartottuk magunkat
Ne hagyjuk magunkat önelégültségbe ringatni, ne tévesszen meg minket e világ bősége; mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkében kárt vall? (Márk 8:36)

Ne feledjétek, hogy az itt megszerzett intelligencia az, amely örökkévaló; az igazság, amelyet itt megtanultok, és amelyet az életetekben alkalmaztok; a tudás és tapasztalat, amelyet itt megszereztek és a hasznotokra fordítotok – ezeket viszitek magatokkal, amikor hazatértek.
Nem annyira fontos, hogy mennyi értéktárgyad van, mekkora birtok van a tulajdonodban, mekkora tiszteletet vívtál ki embertársaid részéről, vagy mennyi olyan dologgal rendelkezel, melyek oly kívánatosak a világban. Az, amit Isten adott nektek, és ami többet ér, mint az összes többi együtt, a lehetőség, hogy örök életet nyerhettek

Szomorúak lennénk, ha azt gondolnánk, a halál jelenti a pályafutásunk végét. Ha földi életünk végeztével nem lenne lehetőségünk tovább fejlődni, vajmi kevés ösztönzést éreznénk arra, hogy olyan életet éljünk, amit elvárnak tőlünk. Annak ismerete, hogy minden jó, amit itt teszünk, és minden fejlődési szint, amit itt elérünk, tovább növeli örökkévaló boldogságunkat, segít nekünk, hogy a legjobbat akarjuk kihozni magunkból.
Vészesen közeleg mindannyiunk számára az idő, amikor elszólítanak bennünket. Ha nem értettük meg, hogy van egy következő élet, ha nem ismertük fel, hogy sokkal több minden vár ránk, mint amiben itt részesültünk, ha nem volt semmi más, amiért élhettünk, csak az élet hiúsága és aggodalma, akkor – úgy tűnik számomra – sokan lesznek, akik belefáradnak a puszta létért való küzdelembe.

„Our comprehension of this life is that it is eternal life—that we are living in eternity today as much as we ever will live in eternity. Our belief is that we lived before we came here; that which is intelligence, that which is spirit, did not have its beginning in this life. We believe that we received a spiritual tabernacle before we came into this world. That spiritual body was sent to this world, and here it received a physical tabernacle, the body which we see. The physical portion that we see is of earth, earthy [see 1 Corinthians 15:47], but that portion which leaves the body when our lives go out is that which is spiritual, and it never dies.”

George Albert Smith, Sr. „A lélek halhatatlansága” (April 4, 1870 – April 4, 1951) was the eighth president of The Church of Jesus Christ of Latter-day Saints (LDS Church).

A lélek okoskodó megközelítése
Induljunk ki a következő egyenletből:
test+lélek=ember.
Ezt az egyenletet többé-kevésbé mindenki elfogadja, ehhez nem kell pontosan definiálni a lélek fogalmát. Rendezzük át az egyenletet: lélek=ember–test. A test ebben az egyenletben az embert felépítő anyagot, s mindazon folyamatok összességét jelenti, amelyben ez a testanyag részt vesz. Tehát a lélekhez jutunk, ha az emberből levonjuk a testet. Mi marad? Ha az ember életműködése megszűnik, akkor a közösség általában kulturális tradícióinak megfelelő módon megszabadul a bomló testtől, például elégeti, föld alá temeti, keselyűkkel falatja fel, tartósítja stb. Ilyenkor a test anyaga átalakul, de természetesen az anyagmegmaradás törvényének megfelelően elemeiben megmarad.
Kérdés: Vajon van-e az elemeire bomló anyagon túl valami, ami az emberből a maga egységében marad meg. Két válasz lehetséges: A: nincs, B: van.

  • Ha az A választ fogadjuk el, a lélek definíciója a következő: a lélek az élő emberi test anyagi megnyilvánulásainak az ember által önkényesen elkülönített, nehezen behatárolható halmaza, olyan működések összessége, amelyet közvetlenül az aggyal, a gondolkodással hozunk kapcsolatba.
  • Ha a B választ fogadjuk el helyesnek, akkor meg kell vizsgálnunk, mi marad az emberből halála után.

Az emberből halála után megmarad valami sajátos szubsztancia, valami örök, nem pusztuló, de az élet során változó, karbantartható, tetteink által meghatározott, a jövőben esetleg újra testesülő. Ebben az esetben ez a valami a lélek.

Természettudományos megközelítésből kimondhatjuk, hogy a hagyományos értelemben vett 'lélek' nem létezik. Az evolúció által kialakított agy működésünk hozza létre öntudatunkat, és ez az, amit a vallásos emberek 'léleknek' neveznek. Tudatunk és öntudatunk kialakulásának okai és feltételei még vitatottak, a témával kapcsolatban lásd például


Szellem meghatározása,
A lélekhez hasonlóan rendkívül sok értelemben használják. Az ezoterikus filozófiában általában a legfelsőbb, isteni minőséget jelölik meg vele. A spiritizmusban az elhunytak finomtesteit nevezik így, akik a médiumon keresztül tudnak kommunikálni az élőkkel. A természetvallásokban minden természeti elemnek – fának, sziklának, pataknak – is van szelleme. Az Újszövetségben is számos jelentése van: meghalt ember asztrális teste, megszálló lény, angyali lény, és "Spiritus Sanctus", azaz Szent Szellem, amit sajnos Szent Léleknek fordítottak.
http://www.spiritualis-tanitasok.hu/spiritualis_vilagnezet/ezoteria_alapveto_fogalmai.html

Szellemünkkel a külvilágot magasabb módon ismerjük meg. Bár bensőnkben feltárulnak a külvilág titkai, de szellemünkkel kilépünk önmagunkból, hogy meghallgassuk azt, amit a dolgok saját magukról mondanak, tehát arról, aminek nem számunkra, hanem a dolgok számára van jelentősége.”
„Szellemnek azt nevezzük, ami akkor nyilvánul meg, amikor az ember előítélet mentesen, a megfigyelt dolgok köréből meríti gondolatait szellemünkön át nyilatkozik meg nekünk az, amit a dolgok magukban rejtenek.”

Emberi szellem
Az emberi gondolkodás, egy emberre vagy közösségre jellemző vagy általuk hátrahagyott elképzelések és szemléletmódok

Szellem (teológia): Teológiai értelemben a „szellem” az emberi lélek legmélyebb rétege, ami által kapcsolatban áll Istennel.
Szellem (spiritualizmus): A spiritualista hit szerint a test és a lélek mellett az emberi lét alapja, ami által a többi szellemmel kapcsolatban áll
Szellem (antropozófia): Az antropozófia szerint magasabb rendű természetfeletti lény (Rudolf Steiner Szellemtana)
Az antropozófia megfigyelései szerint tehát a szellemet semmiképpen sem holt és pusztán szubsztanciális dologként kell elképzelni, és nem is általánosan ható valamiként, hanem konkrét lénynek és lények összességének, valamint ezek működésének.

A szellemi lét megnyilvánulása az antropozófia szerint az

  • igazság az emberi gondolkodásban,
  • a szépség az érzésben és
  • a jóság az emberi akaratban van

A három világ között fennálló különbség miatt három különböző megfigyelési módot is kell alkalmaznunk, ha meg akarjuk ismerni ezt a három világot és hogy miként vesz részt bennük az ember.”

Idézetek forrása: Rudolf Steiner: A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei)
http://www.megismeres.hu/index.php?option=com_content...
Gellért Ferenc Test lélek szellem

Szellemi hierarchia
A világ (mikrokozmosz és makrokozmosz) felépítése piramisszerű, ahol a piramis csúcsán a legnagyobb szellemi érték áll, az, ami a legközelebb van a tökéletességhez, a halhatatlansághoz, az egységhez, és ami áthatja az egész rendszert – a piramis alján pedig az, ami ettől a legtávolabb áll.

A szellemi hierarchiát ehhez hasonlóan kell elképzelni:

  • a csúcson a Teremtő, az Egy, a tiszta szellem áll, alatta
  • a teremtett szellemi világok,
  • legalul pedig ezek leképeződése az anyagba, azaz a fizikai lét.

Ehhez tudnunk kell, hogy az ezoterikus tanítások az anyagot összesűrűsödött szellemként (fényként) értelmezik, azaz nem szakítják ketté a szellemet és az anyagot, csupán formára különböztetik meg.
A szellemi hierarchia további jellemzője, hogy aki/ami "felül áll", az látja (érzékeli) azokat, akik/amik alatta vannak, és bármikor hatással lehet rájuk, fordítva ez azonban nem igaz. A hierarchia alsóbb szintjén lévők nem látják a felettük levőket, és nem tudnak hatni rájuk.

A szellemi és az emberi hierarchia egyik legnagyobb és legdöntőbb különbsége a szeretet: a szellemi hierarchiában minél feljebb helyezkedik el valaki, annál több és tökéletesebb benne a szeretet – szellemi képességei mellett. És természetesen megfordítva is: minél alacsonyabb szinten áll egy lény ebben a hierarchiában, annál távolabb van az isteni szeretettől és tökéletességtől.
Ez érvényes a valódi, szellemi szabadságra is:

Mi a különbség az ember lelke és szelleme között?
Válasz: két fő anyagtalan tényező a lélek és a szellem. Zavaró lehet pontos különbséget tenni a kettő között. A „szellem” szó kizárólag az emberi lét anyagtalan vonatkozására utal. Az embereknek van szellemük, de nem szellemek.
A szellem az ember azon része, amely lehetővé teszi az Istennel való bensőséges kapcsolatot. Valahányszor a „szellem” szó említésre kerül, az embernek azon anyagtalan részére utal, amely Istenhez „kapcsolódik”, aki Maga is szellem (János 4:24).

A legalapvetőbb értelemben a „lélek” szó „életet” jelent. Az alapvető jelentésén túl viszont a Biblia számos értelemben beszél a lélekről. Ilyen például az ember buzgó vágyakozása a bűn után (Lukács 12:26). Az ember természeténél fogva gonosz, és következésképpen a lelke szennyezett. A testi halál beálltakor a lélek eltávozik (1 Mózes 35:18; Jeremiás 15:2).
A lélek, csakúgy mint a szellem, a szellemi és érzelmi megtapasztalások középpontja (Jób 30:25; Zsoltárok 43:5; Jeremiás 13:17). Evilági vagy túlvilági vonatkozásban, de a teljes emberre utal, amikor a „lélek” szó említésre kerül.
A lélek és a szellem összekapcsolódnak, de elválaszthatók egymástól (Zsidók 4:14). A lélek az emberi lét esszenciája; ezek vagyunk mi. A szellem az ember azon része, amely összeköt bennünket Istennel.
http://www.gotquestions.org/Magyar/kulonbseg-lelek-szellem.html


Test-lélek magyarázatok
Nem logikus, hogy a biológia területére korlátozzuk legmélyebb vágyainkat, s amit érzünk, amikor életünk végső céljára tekintünk. Ezt nem nehéz megérteni. Vegyünk egy példát: Nő és férfi egymás iránt érzett szeretete

Egy férfi szerethet egy nőt a testével. De nem lenne igaz, ha azt mondanánk, hogy csak a testével tudja szeretni. És tévednek azok, akik a szerelmet a testiséggel azonosítják. Az igazi szerelem tovább lép, sokkal mélyebb és sokkal tartósabb. Valóban szeretni azt jelenti, hogy nem csupán testünkkel, hanem egész szívünkkel, lelkünk minden erejével szeretünk. Szeretjük a másikat önmagáért. Mindennél jobban kívánjuk, hogy boldog legyen. Úgy szeretjük, hogy közben elfeledkezünk saját magunkról, mindenkor szeretjük.

Test-elme probléma
A legelső kérdés, ami a test-lélek probléma vizsgálatakor felmerül: Vajon miben áll test és elme természetének különbsége? Egyáltalán van-e különbség a kettő természete között? Test és elme viszonyát leírni kívánó több elmélet is született, melyeket alapvetően egy szempont alapján szokás elkülöníteni.

  • Az első típusú elméletek azt vallják, hogy test és elme más természetűek. Ezeket az elméleteket dualista elméleteknek nevezzük. Ezzel szemben fogalmazódtak meg
  • a monista elméletek, amelyek szerint a kettő természetének különbsége csak látszat, valójában azonos természetűek vagy éppen azonosak.

Más tanok szerint (szubsztanciadualizmus) a test és elme két, egymástól független létező, azaz szubsztancia. Azaz, hogy „vannak testek vagy anyagi dolgok, amelyeknek lényege a térbeli kiterjedés és vannak elmék, amelyek viszont anyagtalan dolgok, s ezek lényege a gondolkodás”.[1] Ennek az elképzelésnek a legismertebb alakja Descartes, aki úgy vélte, hogy elme és test között, a tobozmirigyen keresztül jön létre kapcsolat
1. Martin Davies: Az elme és az agy. In: A. C. Grayling (szerk.): Filozófiai Kalauz. Akadémiai Kiadó, Bp., 1997., 281.

Filozófiai értelemben vett dualizmus azt hirdeti, hogy a test és a lélek különálló dolog.
Az megállapítható (sőt minden ember tisztában van azzal), hogy az ember testből és lélekből áll, az viszont ma is vitatott kérdés, hogy a lélek vajon hol van, tovább él-e a test elpusztulása után, ha igen, hol? Úgy gondolom, a lélek-probléma kérdése (talán) örökre megválaszolatlan marad (persze számos elképzelés születik nap mint nap róla).
Sutyák Tibor„A lélek a test börtöne” – Foucault lélekfelfogása
http://www.c3.hu/~prophil/profi034/sutyak.html (2011. 04. 10.)

1920-as években az angol William McDougal arra a belátásra jutott, hogy ha az élő emberben van valami, amit léleknek nevezünk, vagyis az fizikailag létezik, kell lennie tömegének is! Ha pedig van tömege az élő emberben, akkor a halál pillanatában annak a tömegnek el kell tűnnie – hiszen, ugye azt tanítja a vallás, hogy a halál pillanatában a lélek elszáll. MacDougall kísérletekbe fogott. Egy kórházi ágyat átalakított úgy, hogy az mérlegként működjön, majd halálos betegeket figyelt meg, amint elhunytak. A mérleget igen érzékenyre állították, ezért az orvos tuberkulózisos betegekkel kísérletezett, akik végelgyengülésben haltak meg, és keveset mozogtak utolsó óráikban.
A vizsgálatok elvégzése után kijelentette, hogy az emberek 21 grammot veszítettek testsúlyukból haláluk pillanatában, míg a kutyák semennyit, s ezért szerinte minden kétséget kizáróan a lélek súlya lehet.
http://www.noiportal.hu/main/npnews-7652.html
A physician once placed dying patients upon a scale in order to measure the weight of the human soul. 21 g
Read more at http://www.snopes.com/religion/soulweight.asp#Vuk8t2957RL3hyrz.99
http://www.snopes.com/religion/soulweight.asp

Néhány évtizeddel ezelőttig sok tudós úgy gondolta – és sokan gondolják úgy ma is -, hogy a jelenség, amelyet köznyelven léleknek neveznek, nem más, mint az agy szürke állományának működése. Általánosan elfogadott volt az a nézet, amely szerint az agy fejlődésével párhuzamosan fejlődnek a gondolatok és az érzelmek is. Eszerint tehát egy kisgyermeknek csakis primitív, infantilis gondolatai és érzelmei lehetnek, amelyek az agy fejlődésével fokozatosan érnek és kiteljesednek, majd a kor előre haladásával ismét hanyatlanak, így az öregek újra buták, gyerekesek lesznek. A fentiekből egyenesen következik, hogy a tudósok egy része sokáig képtelenek voltak elfogadni azt a feltételezést, hogy a tudat – s vele a lélek – képes működni a test nélkül is.


Elme
Az ELME nem az agy, és nem a gondolatok. Az ELME az a működési mód, ahogyan az „okos állat-ember” gondolkozik, érez, cselekszik. Az elme a vezérlés, a PROGRAM MAGA. Ez a program tökéletesen uralja az érzékelést, és a tapasztalatainkat

A szcientológia szerint az elme alapjában véve egy kommunikációs- és kontrollrendszer a thetán (a szellemi lény, ami maga a személy) és a környezete között. Mentális képmásokból áll, melyek múltbeli élmények felvételei.
Az egyén arra használja az elméjét, hogy felvesse és megoldja a túléléssel kapcsolatos problémákat, és hogy ezen megoldásoknak megfelelően irányítsa erőfeszítéseit.
Az elme két részből áll – az analitikus elméből és a reaktív elméből.
1./ Az analitikus elme az ésszerű, tudatos, értelmes elme, amely gondolkodik, adatokat figyel meg, emlékszik rájuk, és problémákat old meg. Az elme nem az agy. Az agy a test része, és nem határozza meg az intelligenciát. Ezt egy kapcsolótáblához hasonlíthatjuk. Ha valaki azt mondaná, hogy egy telefonos kapcsolótábla határozza meg a vállalat intelligenciáját, ez olyan lenne, mintha azt mondanánk, hogy az agy alkotja a személy intelligenciáját. Ez egyszerűen nem igaz. Az agy egyszerűen egy vezeték, ami – egy telefondróthoz hasonlóan – üzeneteket hordoz.
Az elme összegyűjti a thetán (lélek) gondolatainak, következtetéseinek, döntéseinek, megfigyeléseinek és érzékeléseinek feljegyzéseit teljes létezése során. A thetán használja az elmét az élet és a fizikai univerzum kezelésében. A test (beleértve az agyat is) a thetán kommunikációs központja. Ez egy fizikai tárgy, nem a lény önmaga.
A thetán a forrása minden teremtésnek, és magának az életnek. Most először vált teljesen nyilvánvalóvá az ember története során, hogy a szellem halhatatlan, és jóval nagyobb képességekkel rendelkezik, mint amit ez idáig jósoltak neki.
A thetán (lélek) úgy használja az elmét, mint egy irányítórendszert saját maga és a fizikai univerzum között.
A thetán létezésének felismerése lehetővé teszi a képességben és tudatosságban elért nyereségeket. Ezek olyan javulások, amelyek nem érhetők el bármely olyan praktikában, amely csak egy testnek, és ezáltal a fizikai univerzum korlátainak teljesen kiszolgáltatott dolognak tartja az embert.
A pszichológia például zsákutcába hajszolta önmagát. Mivel fogalma sincs arról, hogy létezik egy olyan tényező, ami irányítja az életet, arra a szintre degenerálódott, hogy már csak az élet formáira próbál hatást gyakorolni.
Viszont a Szcientológiában közvetlenül magát a thetánt célozzuk meg. A jobbítás ilyenfajta megközelítése megnövekedett szellemi szabadságot, az egyéni intelligencia és képesség növekedését, valamint ez az élet bármely területét is tisztán érthetővé teszi.

2./ A reaktív elme a személy elméjének azon része, amely teljes mértékben inger-reakció alapon működik. Ez nem áll akaratlagos irányítás alatt, és befolyásolja a személy tudatosságát, céljait, gondolatait, testét és cselekedeteit.

Az elme funkciói a különböző pszichikai működések, a gondolkodás, az érzések és az akarat megnyilvánulásai. Az intelligencia szerepe az, hogy segít a tárgyak természetét felfedezni, megérteni és feldogozni, vagyis megkülönböztető képességgel rendelkezik. A hamis ego az a helytelen „én”-felfogás, amely miatt az élőlény az anyagi testével azonosítja magát. E hamis önazonosítás hatására az egyéni lélek az anyagi világ részének képzeli magát, így elfeledkezik saját lelki természetéről és Istenhez fűződő kapcsolatáról. Magáról alkotott, helytelen énképe miatt jelenik meg az életében a félelem
http://www.szcientologia.org.hu/faq/background-and-basic-principles/what-is-the-mind.html

Halál definíciója
A halál elsődleges (vagy inkább materialista) értelmezésben biológiai esemény, az a folyamat, amikor az élő szervezet komplex működése leáll. Másrészt az ember számára távolról sem pusztán fizikai, fiziológiai jelenség, hanem egyben a legnagyobb és legnehezebb létkérdések egyike. Számos filozófus szerint az emberi lét értelmét vesztené a halál ismeretével. A vallások fő kérdései a halállal kapcsolatosak, sőt egyes vélemények szerint vallások nem is léteznének a halál jelensége nélkül.
A magyar jog szerint a halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. – 1997. évi CLIV. tv. XI. fej. 202.§ g)


Élet az élet után
A halál pillanata az, amikor a lélek elhagyja az irányító központi erőt, de csak azért, hogy újabb kapcsolatokat létesítsen, hiszen természeténél fogva halhatatlan.” (Johann Wolfgang von Goethe)

Halál közeli élmények
Az utóbbi években sok olyan könyv jelent meg, amely a "halál utáni élettel" kapcsolatos tapasztalatokról számol be. Amerikai orvosok tudományos dolgozatokat írtak erről a témáról. Ezekben a könyvekben összegyűjtött vallomások szerint súlyos beteg, gyakran súlyos műtét után, biológiailag halottnak nyilváníttatott. Egy idő elteltével azonban észrevették, hogy újra visszatért belé az élet. Később megkérdezték tőlük, mi történt velük az alatt, amíg halottnak hitték őket. Meglepő volt a beszámolók közötti hasonlóság. Ezek a személyek legtöbbször egy "testen kívüli" létezésről beszéltek, amelynek során külső szemlélőként látták a testüket. A legtöbb személy elbeszélésében, közös az, hogy mindannyian egy fényes és irgalmas lénnyel való találkozásról számolnak be.
Yves de Boisredon atya Hervé-Marie Catta
http://www.1000questions.net/hu/vimor-hu.html

De bizonyító erejű lehet a számtalan halál közeli élmény, amelyekről a klinikai halál állapotából visszatért betegek és sérültek számoltak be. Egyesek az agyat ért károsodás nélkül, testi egészségük teljes birtokában is képesek „elhagyni” saját testüket, és fizikai valójuktól akár kilométerekkel távolabbi tapasztalásokat szerezni, majd újra visszatérni a testükbe.
Élet az élet után” c. könyvében Raymond Moody (1976) olyan személyek tapasztalatát gyűjtötte össze, akik a klinikai haláluk után pszichés jelenségeket tapasztaltak és erről újraélesztésük után be is számoltak Ezek az emberek képesek voltak érzékelni a környezetükben történő eseményeket, miközben fizikai életjeleik már nem voltak
David Rosen (1975) olyan személyekkel készített interjút, akik a Golden Gate hídról leugrottak de túlkélték ezt az öngyilkossági próbálkozást Ezek a személyek beszámoltak a testi jelenségek meghaladásáról és arról, hogy fizikai örömérzésük volt. Számos ezoterikus megközelítésben a halál egy másik tudat állapotra való felébredést vagy újjászületést reprezentál Más szóval a normális, éber tudatállapot „halála” (megszűnte) révén új tudatállapotokat élhettek meg.
„Bolberitz Pál professzor utószót írt Moody könyvében közel 50 oldalon. Ebben az utószóban kifejtette, hogy mi az, amiben az egyház állásfoglalása más alapokra helyezkedik, és azt is megvallotta, hogy mi az, amiben a könyv az egyház számára is új gondolatokat közvetít. Mindez ideig azonban a Moody könyvben lévő teológiai értékek feldolgozása nem történt meg. Félreértés ne essék, itt nem a halál utáni élet bizonyításáról van itt szó, hiszen ez továbbra is hit-kérdés marad, de a halál közeli élménybeszámolók a hit tanításait a tapasztalat szintjére emelik, és a hit ennek révén élő reménységgé lesz. Mindezek következtében az egyház nem hagyhatja figyelmen kívül a halál közeli élmények kutatásainak eredményeit, sőt be kell építeni teológiájába.
Szathmáry Sándor teológus professzor, a Doktorok Kollégiumának főtitkára
http://www.kharon.hu/?t=2001-tavasz-nyar_szathmary-teologiai

A halál közeli élményekre számtalan tudományos magyarázat létezik, azonban teljes egészében egyik sem bizonyított. A kérdés, hogy hiszi vagy sem mindazt, amit az odaátról visszatért emberek tapasztaltak, mindenki számára nyitott. Az biztos, hogy aki átélte ezt az élményt, többé nem fél a haláltól
A világon különböző földrészeken és emberfajtákon végzett több tízezer vizsgálatok eredményeiből néhányat az alábbiakban ismertetek, íme:

  • Müller Péter például elmondta, hogy 1956-ban hat golyó érte, majdnem odaveszett, sőt, szerinte meg is halt egy rövid időre. Az élménynek köszönhetően rájött, valójában nincs is halál.
  • Sharon Stone színésznő beszámolt arról, amikor egy hajszálon múlt, hogy meg nem halt. Egy koponyaalapi artériából eredő vérzéssel került kórházba. „Úgy gondolom, hogy valóban meghaltam," mondja. „Egy hatalmas kavargó fehér fényről"beszél, és azt mondja „valahogyan -- felemelkedtem - mintegy felszálltam …ebbe a ragyogóan fénylő … fehér fénybe. Aztán látni kezdtem, és észrevettem, hogy néhány barátom jön oda hozzám …. olyan emberek, akik nagyon kedvesek voltak nekem. Ez nagyon-nagyon gyorsan történt, aztán hirtelen visszajöttem. A testemben voltam, a szobában." Stone azt mondja, hogy az élmény „mélyen érintette", és hogy ő már „soha nem lesz az, aki addig volt."{3}
    Carolyne Zinko, "When Stone saw the light" (Amikor Stone meglátta a fényt), San Francisco Chronicle, 2002. november 28., The Features Page.
  • Prof. Dr. Freund Tamás agy neurológus hisz a téridőn kívüli lélekben és abban, hogy valamilyen kölcsönhatás van lélek és agy között. A lélek valahogy befolyásolja az értelmünket és érzelmeinket, és valahogy visszafelé is létezhet hatás. Freund azonban nem olyan dualista, mint John Eccles, aki a lélek és az agy találkozását kutatja. Ez a kérdés egyébként a dualizmus klasszikus problémája, Descartes például a tobozmirigyben gondolta a kapcsolódási pontot.
    Freund Tamás szerint értelmetlen azt feltétezni, hogy a téridőn kívüli lélek egy bizonyos ponton kapcsolódna az agyhoz. Ugyanakkor az is értelmetlen, hogy mindenhol meghatározott törvények szerint kapcsolódna. Freund úgy hisz a lélekben, hogy törvényekkel leírhatatlannak tartja, ez már ellentmond a tudományosságnak.
    A lélek és agy kölcsönhatásában azt is értelmetlen feltételezni, hogy téridőben meghatározott módon történik, de azt is, hogy nem úgy történik. Ha tehát a hipotézis és az ellentéte is értelmetlen, akkor egyetlen logikus következtetés van: maga a lélek és agy kölcsönhatásának feltételezése értelmetlen. És ez így van. Értelmetlenség feltételezni, hogy létezhet a téridőbeli anyagnak téridőn kívüli kölcsönhatása, mert ez fogalmilag lehetetlen.
    Anyaginak lenni csak annyit jelent, hogy a mi univerzumunkban lenni, és kölcsönhatásban lenni a többi anyaggal. Amennyiben a lélek az agyunkra egyenletesen ható, elosztott dolog lenne, és a hatás kimutatható lenne, akkor valamiféle éterszerű anyagnak modelleznénk. Freund Tamás tudományossága hibázik. Megbicsaklik ott, ahol igazolás nélkül, sőt logikai problémák ellenére hisz a lélekben, az aggyal való kölcsönhatásban.
    Freund Tamás arról beszél, hogy Magyarországon az igazán ismert agykutatók körében nagy a hívők aránya. Prof. Hámori József nem publikált felmérésére hivatkozik. Ezután erre magyarázatot is ad, miszerint az agytudomány az a komplex jelenség, ahol leginkább megmutatkozik Isten.
    Nyugaton a tudósoknál az ateizmus sokkal nagyobb arányban van jelen, mint a közembereknél, és minél jelentősebb a tudós, és minél „élőbb” tudománnyal foglalkozik, annál inkább jellemző (Shermer, 1998). Még megdöbbentőbb a helyzet az Egyesült Államok legkiválóbb tudósait magába foglaló National Academy of Sciences esetében, ahol csak 7% a személyes Istenben hívők aránya (Dawkins, 2009, 117.), a Royal Society esetében pedig csak 3,3% (Dawkins, 2009, 119.).
    Bolberitz Pál – Freund Tamás (2010): Hit és tudomány – A reménység végtelen útjain. Éghajlat, Budapest
    Shermer, Michael (szerk.) (1998): Do You Believe in God? Skeptic. 6, 2,

    http://www.matud.iif.hu/2011/11/13.htm
  • Newsweek 2012 októberében címlapon hozta dr. Eben Alexander orvos történetét, aki azt állítja, hogy egy agyhártyagyulladás során bizonyosságot szerzett a túlvilág létezéséről. "Mint idegsebész korábban nem hittem a halál közeli élményekben. A tudomány világában nőttem fel, az apám is idegsebész volt. – írja. n az orvos.
  • A halál közeli élmények vizsgálata ténylegesen a hetvenes évek elején kezdődött Russel Noyes munkásságával, aki főleg balesetek áldozatinak élményeivel foglalkozott. Noyes munkássága azért is különösen nagy jelentőségű, mert ezzel kezdődött a halál közeli kutatások máig is meglévő két fő irányzata: egyrészt a halál közeli jelenségek vizsgálatában váltás történt a parapszichológia vidékéről az orvostudomány irányába, másrészt előtérbe kerültek az élményeket átélők beszámolóinak feldolgozásán alapuló vizsgálatok
  • Royse azt írta, hogy a papok 70%-ának számoltak be a hívek a halál közeli élményeikről. Gallup és Prostor felmérése szerint az amerikaiak 5%-a élte meg az élmény valamely fokozatát. (Ez hozzávetőlegesen 8 millió embernek felel meg!)
  • Sabom az általa megkérdezett halál közelébe jutók 42%-ánál talált halál közeli élményt. Más részletes tanulmányok 47%, illetve 51% gyakoriságot adnak meg.
  • Locke és Shontz vizsgálatai szerint a halál közelébe jutottak 22%-a él át halál közeli élményt. Figyelemre méltó, hogy Rosen kicsi, de jelentős, öngyilkossági kísérletet elkövetőkből álló csoportjából (6 fő) mindenkinek mély halál közeli élménye volt.
  • 100 vietnami veterán közül, akik a harctéren majdnem meghaltak, 24 számolt be típusos halál közeli élményről.
  • Vicchio szerint életveszélyes helyzetben az emberek legalább 40%-a megéli az élmény néhány komponensét.
  • Noyes és Kletti anyagában különböző életveszélyes állapotok 200 túlélője közül 60 fő számolt be életükre való visszatekintésről halál közeli élmény részletekén

Thomas és munkatársai vizsgálata az élmény előfordulásának korcsoportok szerinti gyakoriságáról a következő:
Az élmény előfordulásának gyakorisága a három korcsoportban (18-29, 30-59, 60 és efelett) átlagosan 28% volt
Michael Grosso, "Some Varieties of Out-of-Body Experience" (A testen kívüli élmény néhány változata), Journal of the American Society for Psychical Research, 1976. április, 185, 186.

Halál közeli átélt élmények leírása

  • Leírhatatlanság. Az ilyen élményekben részesülők úgy számolnak be tapasztalataikról, hogy azok kimondhatatlanok, leírhatatlanok.

  • A béke és a nyugalom érzése. Úgy tűnik, hogy az élményeknek ez a nagyon pozitív érzelmi hatása a leggyakrabban jelen lévő tényező. Egyes felmérések szerint a halál közeli élmények csaknem mindegyikében tapasztalható

  • A testen kívüliség élménye. Tipikus esetben az élmény alanya saját testét kívülről látja, a tér egy különálló pontjából úgy, mintha ő maga a teremben egy idegen, kívülálló személy lenne, és valahol a teste fölött helyezkedne el.

    Vizsgálatok szerint a testből való kilépés könnyű (96%) és azonnali (68%). A testen kívüliségről beszámolók 95%-a állítja, hogy bizonyos mozgást végzett a térben, míg testén kívül tartózkodott. 71%-uk számol be arról, hogy fizikailag jelen levő személyeket (orvosokat, ápolókat) látott és hallott

  • Az élmény végén a testbe való visszatérés általában szintén könnyű (79%) és azonnali (71%)

  • Áthaladás egy sötét téren (az alagútélmény). Az élmény részesei úgy érzik, mintha egy sötét termen, alagúton, csövön, ürességen vagy folyosón nagyon gyorsan kellett átrohanniuk.
    Egyes megfigyelések szerint ez az élmény - nem tudni miért - jelentősen gyakrabban fordul elő szellemi foglalkozásúaknál, mint kétkezi dolgozóknál

  • Más lényekkel való találkozás. Az élményt átélők mintegy 45%-a számol be arról, hogy olyan személyekkel találkozott élménye alatt, akik fizikailag nem voltak jelen. Ilyen „személyek” a következők: „fénylény” (27%), vallási alakok (25%), halott ismerősök (16%), élő ismerősök (14%) és nem azonosított személyek (26%).

  • Visszatekintés (panorámamemória). Az élmény alatt az egyén fontosabb életeseményei képszerűen, nagyon világosan felidéződnek. Ezt általában úgy írják le, hogy minden emlék inkább egy időben jelenik meg, és nem egymás után, meghatározott sorrendben.

  • Egy másik világ észlelése. Egy valamilyen földöntúli létezés birodalmába való belépés a beszámolók mintegy 70%-ában fordul elő, jóval gyakrabban nők, mint férfiak között.
    Amikor az ember belép ebbe a másik világba , hátrahagyja félelmeit, gondjait, és ez kétségkívül fokozza az új világ szépségét.
    A leírások szerint a „másik világ” társadalmi rendje hasonló a miénkhez, de sokkal magasabb szinten szervezett, sokkal jobban működik, és morális alapokon nyugszik. Az alapvető társadalmi egység a család. A „másik világban” társadalmi rétegződés figyelhető meg, amelyben alapvető szempont az erkölcs. A társadalmi kontrollfolyamatok is nyilvánvalóak. A beszámolók arra utalnak, hogy a „másik világot” a szocializáció nagyon magas foka jellemzi.

  • Zaj vagy csodálatos zene hallása. A halál közeli élményeket átélők szokatlan hangokat észlelnek. Ez egyes esetekben kellemetlen zaj, máskor csodálatos zene, és leggyakrabban a sötétségen való áthaladás közben hallható.

  • Időélmény-torzulásokkal az esetek 79%-ában találkozhatunk. Többnyire az idő összesűrűsödik, „lassabban múlónak” tűnik, és semmiben sem hasonlít az óra szerint időre.

  • Határ vagy sorompó. Moody több olyan esetet is ismertet, amelyben a részvevők úgy érezték, hogy élményük során egy olyan „határhoz” érkeztek, amelyet nem léphettek át. Ezt a tapasztalatot különböző megjelenési formákban írták le: „folyó”, „szürke köd”, „ajtó”, „egy mezőn keresztül menő kerítés”, vagy egyszerűen „vonal” szavakkal jellemezhetők.
    Forrás: Pilling-Ács-Zatik: Meghaltam – és élek Medicina 1992
    http://www.gyaszportal.hu/cikkek/halalkozeli-elmenyek-kutatasa-tortenete-es-jelensegek-csoportjai 2010.04.08.

Halál közeli élmények magyarázatai
1./ A természettudományos magyarázatok többsége a halál közeli élmény élettani alapjait a klinikai halál során kialakuló agyi oxigén-szegénységben, ill. szén-dioxid felszaporodásban látja. Bár kísérletek szerint ezek a folyamatok a halál közeli élmények számos elemét valóban kiválthatják, a halál közeli élmények bizonyos elemeit (pl. testen kívüliséget, az érzékelés kitágulását és a tudat tisztaságát) a kísérletek nem tudták reprodukálni.

Az élettani magyarázatok szerint a testen kívüli élmények némelyikét a test "fizikai" állapota okozhatta. A cerebrális anoxia (az agy oxigénhiányos állapota) például akkor lép fel, amikor a szív megáll. Az agy élhet még egy rövid ideig (általában néhány percig) anélkül, hogy a vérből oxigént kapna. Az oxigénhiány képes produkálni abnormális lelkiállapotokat.{1} Egyesek szerint azok a szívbénulásból felépülő betegek, akik testen kívüli élményekről beszélnek, lehet, hogy csupán egy "megváltozott tudatállapot " részleteiről számolnak be.{2}

1.Stanislav Grof, M. D., és Joan Halifax-Grof, "Psychedelics and the Experience of Death" (A pszichedelikumok és a halálélmény), Toynbee-ben, Koestler, és mások, Life After Death (Élet a halál után) (New York: McGraw-Hill, 1976), 196.

2. Daniel Goleman, "Back from the Brink" (Vissza a meredély széléről), Psychology Today, 1977. április, 59 old.

Modern Orvosi Szótár meghatározása:
"Tisztázatlan természetű jelenség, mely bekövetkezhet olyan pácienseknél, akik klinikai halálon mentek át, majd újra lettek élesztve; a páciensek a szubjektív tapasztalás folytonosságáról számolnak be, emlékezve látogatókra és más kórházi eseményekre, annak ellenére, hogy az agykérgi aktivitás szinte teljesen megszűnt; a halál közeli élményeket különlegességeknek tartják, amelyeknek nincs érvényes magyarázatuk valamely elfogadható biomedikális paradigma keretein belül."

-.-.-.-.-.-.

Gallup több felmérése bizonyítja, hogy az emberek 5-15%-ának volt már halál közeli élménye, ami csak Amerikában 8-20 millió személyt jelent. Ez a szám az újraélesztési technika fejlődésével egyre növekszik. Néhány példa:

Michael Sabom, atlantai szívspecialista, Recollections of Death (Visszaemlékezések a halálra) című, kitűnő munkájából való az alábbi idézet:

"Be kell vallanom, hogy amikor először olvastam az Élet az élet után című könyvet, úgy éreztem, hogy az ilyesféle tapasztalatok vagy a szerzőt megtévesztő személyek kitalációi, vagy pedig maga az író, Dr. Raymond Moody színezte ki őket, hogy könyvét jobban eladhassa. Öt év és száztizenhat interjú elkészítése után meggyőződtem, hogy tévedtem."



-.-.-.-.-.-.

Peter Sellers, a Rózsaszín párducból is jól ismert komikus Shirley MacLaine-nek elmondta, hogy amikor első szívrohama érte, és meghalt, kilépett a testéből, s látta, ahogy mentővel kórházba szállítják. "Mentem velük, és nem voltam megijedve, mivel remekül éreztem magam; a testem volt az, aki bajba került". Peter Sellers a világhírű komikus szerepeket játszó amerikai filmszínész a következőképpen élte ezt át: "Megláttam egy kezet, amint átnyúlik a fényen. Próbáltam megérinteni, belé kapaszkodni, hogy átemeljen engem a fénybe." Ám ekkor sikerült újraindítani a szívét, és "abban a pillanatban a kéz hangja azt mondta: Még nem jött el az idő! Menj vissza, és fejezd be! Még nem jött el az idõ!" Aztán a kéz lassan elhalványult, Sellers visszalebegett a testébe, és szívében keserű csalódottsággal ébredt fel

Elizabeth Taylor az ötvenes évek végén egy műtét során 5 percre a klinikai halál állapotába került: "Egyszer csak azt mondták, halott vagyok, és láttam a fényt. Nehéz erről beszélni, mert olyan elcsépeltnek hat. Találkoztam Mike-kal (1958-ban elhunyt nagy szerelme és férje), s vele szerettem volna maradni. De Mike azt mondta, hogy vár rám a munkám és az életem, s visszaküldött engem az életbe".

A beszámolók körülbelül 6%-a tartalmaz a jövőben bekövetkező eseményekre vonatkozó információkat is. Így pl. Jung megtudta, hogy az őt újraélesztő orvos hamarosan meg fog halni, és úgy is lett. Amikor a döntés a visszajövetelről megszületik, általában a személy visszatér fizikai testébe, ami orvosi szempontból egybeesik a szív és a légzés megindulásával, vagyis a sikeres újraélesztéssel. Egyes betegek ilyenkor ellenségesek az orvosokkal, mert visszahozták őket "onnan".

2./ A pszichológiai elméletek közül több is a halálfélelem megnyilvánulásaként értelmezi ezt a jelenséget. Egyesek szerint pl. a halál közeli élmény szerepe az, hogy saját halálunkat ne éljük át, hanem azt higgyük, hogy mindennek csak szemlélői vagyunk. Más elméletek a halál közeli élményben felbukkanó képeket a kollektív tudattalan ősi tartalmainak (az ún. archetípusoknak) a megnyilvánulásaként tekintik, s ennek megfelelően az egyes elemeket szimbólumokként értelmezik

3./ A természetfeletti magyarázatok általában valamilyen vallás vagy világnézet alapján szemlélik a halál közeli élményeket, s azokat gyakran a test és a lélek elválásaként értelmezik

Az élmény átélése utáni állapot

  • Az élményt átélők meghatározó, életüket lényegesen befolyásoló változásokon esnek át. Ezek a változások morális szinten kivétel nélkül pozitív irányúak, illetve lelki, viselkedésbeli jobbulást eredményeznek. Így jelentős életmódváltozás tapasztalható, továbbá maga a halál közeli élmény mindörökre „elraktározódik” az egyénben. Az élménnyel kapcsolatban nem lép fel a felejtés szokásos jelensége

  • Tekintettel arra, hogy az élmény a materiális irányultságú gondolkodástól meglehetősen távol áll, az élményesek nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, ha a tapasztalataikat meg szeretnék osztani másokkal, hiszen ezek a történések kívül esnek hétköznapi tapasztalásokon. Viszont a közlésre meglehetősen erős indíttatást éreznek, csak éppen a befogadó közeg – helyenként - kissé értetlenül kezeli az új világképet.

  • Fokozódni szokott a paraképességek intenzitása, illetve gyakori, hogy bizonyos gyógyító képesség birtokába kerülnek az élményesek. Ide sorolható a „belelátás” képessége, amely személyekre, tárgyakra, helyekre vonatkozik, olyan formában, hogy az adott személyről vagy tárgyról, illetve helyről olyan információkkal rendelkeznek, amelyek általános esetben szokványos értelemben vett érzékeléssel nem érhetők el.

  • Az utóhatások további területe a lelki tisztánlátás, a jobb emberré válás, amely mögött feltételezhetően bizonyos blokkoló energiák feloldódása, megszűnése állhat

  • Teljesen új perspektívába kerül a halál kérdése, abszolút megszűnik a halálfélelem, felkészülve, megnyugvással és boldog várakozással készülnek a majd valamikor elkövetkező halálra. Az élményesekben felerősödik a földi küldetéstudat, és ennek érdekében való cselekvés. Ehhez nagy energiával, rendkívüli kitartással, és jelentős tettvággyal fognak hozzá. A küldetéstudat egyik speciális, meglehetősen gyakori megjelenési formája a mások felé irányuló segítségnyújtás fokozódása, elmozdulás a gondozó viselkedés irányába. Mindezekhez hozzátartozik az érzésbeli nyitottság, a szűkebb/tágabb környezetben élők felé történő fokozott odafordulás, mint alapattitűd

  • Az élményen átesettek jellemző vonásai a következők: haláltól való félelem megszűnése; szeretet fontosságának érzése; dolgok közötti összefüggések mélyebb megértése; tanulás megbecsülése; cselekedetek hatásainak meglátása (a másokéra és a saját cselekedetekre vonatkozóan), azok pontosabb értékelése; a tennivalók tekintetében, a „sürgősség” gondolata; magasabb szintű spirituális állapot; és beilleszkedési problémák.

  • nagyon jelentős toleranciaszint növekedéssel jár, a környezet iránti magas fokú megértésben, elfogadásban mutatkozik meg

  • Egy Hollandiában végzett széleskörű felmérés alapján az alábbi területeket emelték ki, mint változások színtereit: pozitív életmódváltozás; az intuitív képesség növekedése; anyagi vonatkozású dolgok háttérbe szorulása; a vallás előtérbe kerülése; az emocionalitás fokozódása; a halálfélelem jelentős csökkenése. További források eredményeit figyelembe véve, több hasonlóság fedezhető fel az eddigi utóhatás-vizsgálatok eredményeihez viszonyítva. A változások területeit a következőkben fogalmazta meg a szerző: szeretetérzés fokozódása és kiterjedése; összefüggések jobb felismerésére való képesség; intuitivitás fokozódása; anyagi nézőpont jelentőségének csökkenése; testérzet változása; nehezebb kommunikáció a környezettel

  • Rendkívül sok tényezőt emel ki P. M. H. Atwater és D. H. Morgan az utóhatások megjelenési formája közül. Néhány ezek közül:
    • megnövekedett önbizalom;
    • nagyobb érzékenység mások irányába;
    • paranormális érdeklődés fokozódása;
    • anyagiasság megszűnése;
    • természet iránti vonzódás;
    • transzcendentális érzék növekedése;
    • szeretetérzés fokozódása;
    • időkeret jelentőségének csökkenése,
    • fiatalosabb életvitel;
    • magasabb energiaszint; fény-, nap-, hangérzékenység fokozódása;
    • nyitottság és megnövekedett érdeklődés az új dolgok iránt; könnyebb stressz kezelés;
    • alapvetően másfajta, megváltozott gondolkodás - az élmény előttihez képes


  • Steiger szerzőpáros - némileg spirituálisabb megközelítés alapján - az utóhatások főbb területeit az alábbiakban látta: gyakori kilépés a testből, azaz több esetben előforduló testen kívüliség; spirituális irányultság fokozódása; tervezés jelentőségének növekedése, a tervek biztos végrehajtása; jelentős életszemlélet változás a jobbá válás irányába; megjavult, stabil kedélyállapot; több energiával való gazdálkodás; érzékenység fokozódása; betegségek esetén, gyorsabb felépülés

  • mások javára fordítható tudás, és a szeretet fontosságának felértékelődése; siker, pénz, karrier, hatalom jelentőségének csökkenése; tolerancia és empátia fokozódása; önértékelés javulása; életszeretet növekedése; halálfélelem csökkenése; sajátságos túlvilági hit kialakulása; elmélyülés a belső vallásos hitben; nyitottság más vallások iránt; illetve negatív utóhatásnak tekinthetők a beilleszkedési nehézségek.
    Forrás: Nagy Zoltán: Halál közeli élmények – A kiszélesedő világ (szakdolgozat, részletek) Miskolci Bölcsész Egyesület, Nagy Lajos Király Magánegyeteme Budapest, 2002
    http://www.gyaszportal.hu/cikkek/amit-sosem-felejtunk-el-halalkozeli-elmeny

Mindebből az következik, hogy a lélek létezik, s a gondolat nem az agynak, mint szervnek a terméke, hanem épp ellenkezőleg: a lélek eszközként használja fel az agyat gondolatai kifejezésére.
http://hu.ezo.tv/spiritualitas/bizonyitekok-a-lelek-letezesere.html

Orvosok véleménye

  • Mi orvosok elég érdekes helyzetben vagyunk, hiszen egyetemi tanulmányaink, majd további szakképzésünk során csak azt tanuljuk és ismerjük meg, ami főleg a testi gyógyítással kapcsolatos. A gyógyszerek segítségével történő gyógyításunk - mint bizonyított is - áldásos lehet a betegek számára, de sok esetben legalább ekkora átkot is jelenthet. Ennek legkirívóbb példái a kemoterápiás szerek, a sugárterápia, a steroidok, a koleszterin szint csökkentők stb. Az első kettő pusztítva gyógyít, de sajnos a szervezet védekezését biztosító sejteket is elpusztítja, ezért a végeredmény igen magas százalékban halál.
    Dr. Csépányi Attila Ph.D Orvostudományok kandidátusa c. egyetemi docens

  • Dr Ghislaine Lanctot, a kanadában élő orvos, aki a szerzője az Egészségügyi Maffia című könyvnek, így ír:

    Az egyetlen oka a betegségeinknek, ha a lelkünktől el vagyunk választva, és nem a lelkünk irányítja az életünket, hanem az egónk, ami a testünkhöz tartozik. A fizikai testünk, csak egy tükör számunkra, hogy meglássuk, mi zajlik bennünk. A jó, hír az, hogy ha bármikor beteg vagyok, az egy áldás, mert megmutatja nekem, hogy valami nincs rendben a szellemi, érzelmi vagy fizikai testemben.”

    A materializmus elterjesztésével, az emberek elvesztették az élet értelmébe vetett hitüket. Ezzel belekényszerítették őket az egész életen át tartó menekülésbe a halál elől.

    Ez az egész a rezgésszintről szól, az Univerzumban minden csak rezgés, és mindig a magasabb rezgés az, aki irányítja a dolgokat. Amikor elérem ezt a magas rezgésszintet, a lelkem veszi át az irányítást.”
    forrás: http://tudatbazis.hu

  • A kórházi gyakorlatból, s a hivatalos orvosképzésből is hiányzott a lélekre nyitottság – a pszichológiai ismeretek éppúgy, mint a mélyebb spiritualitás. Ahol ez a szellemiség megvolt, ott azt egy-egy főorvos vagy professzor személyes példája teremtette meg.
    https://digitalstand.hu/medicaltribune/...

Test-lélek-szellem kapcsolatai
Amíg a testben élünk, ez a három: test,lélek és szellem elválaszthatatlan egymástól. Amikor meghalunk, akkor csak a testünket, mint anyagi valóságot "vetjük le", mint egy ruhát, a lelkünk és a szellemünk pedig tovább él, és az szerint folytatódik a léte hogy hogyan döntöttünk a testi életünkben.
A lélek a kapocs, a test és szellem között ! A Biblia ezt megmagyarázza és Szent Léleknek nevezi.
http://tudjatok.hu/tudjatok.tvn?fid=20&aid=45&kid=674&from=10

Descartes elmélkedései óta a lélek székhelyének az agyat tekintjük. Így az ő nyomán a nem fizikai természetű jelenségekért, az elmét tartjuk felelősnek. Így a test-lélek problémával foglalkozó filozófiát elmefilozófiának nevezzük.
Nem fizikai természetű jelenségeknek, a mentális állapotokat nevezzük. A mentális állapotoknak jelenleg négy fajtáját különböztetjük meg:

  1. „Vannak észleleteink (perceptions), amikor hallunk, látunk, szaglunk, tapintunk, ízlelünk valamit;
  2. érzeteink (sensations), amikor éhséget, fájdalmat stb. érzünk;
  3. érzelmeink (emotions), amikor szerelmesek, szomorúak, dühösek stb. vagyunk; és gondolataink (thoughts), amikor hitekkel, vágyakkal, szándékokkal rendelkezünk.”
    Tőzsér János: Általános bevezetés: a test-lélek probléma In: Ambrus Gergely, Demeter Tamás, Forrai Gábor, Tőzsér János (szerk.) Elmefilozófia, Budapest: L’Harmattan, 2008.

Az ember három világ polgára: teste révén a testével érzékelhető világhoz tartozik; lelkével felépíti saját világát; szelleme útján pedig olyan világ nyilatkozik meg előtte, amely a két előbbinél magasztosabb.
A test-lélek probléma az elmefilozófia klasszikus problémája. Mindennapi tapasztalatunk alapján a legalapvetőbb megállapítások közé tartozik, hogy az ember testből és lélekből áll. A kettő viszonyából fakadó problémakört nevezik test-lélek problémának. Ez, az egész filozófiatörténeten végigvonuló probléma olyan kérdéseket vet fel, mint például: Hogyan hat egyik a másikra? A lélek hat-e egyáltalán a testre? Hogyan kapcsolódik a lélek a testhez? Vajon a lélek testtelen-e? Azonos vagy különböző természetűek-e?
http://hu.wikipedia.org/wiki/Test-l%C3%A9lek_probl%C3%A9ma

„Test alatt azt értjük, amelyen keresztül az ember számára a körülötte lévő világ megnyilatkozik, „Mindaz, ami testi folyamat, testi érzékekkel észlelhető, de a tetszésemet és nemtetszésemet, az örömömet és bánatomat testi érzékkel sem én nem észlelhetem, sem valaki más„Testünkkel múló kapcsolatot teremtünk a világgal;


Összhang a test – szellem - lélek hármas között
Sem az emberi szellem, sem az emberi lélek és sem az emberi test nem lényegesebb, nem fontosabb a másiknál. Ha bármelyik összetevő elveszíti egyenrangúságát, arányosan meghatározó szerepét, attól kezdve megbomlik az ember szellemi-lelki-fizikai egész-sége, ami szellemi, lelki és testi betegségek formájában jelez,
A következő fontos tanítás a test-lélek-szellem egysége, kölcsönhatása és egyensúlya. Ez az analógia törvényére vezethető vissza: a durva anyagi sík mindig a finomabb szellemi sík leképeződése.
Az ezoterikus tanítások az embert anyagba zárt szellemnek tekintik, és lényét három nagy síkra osztják fel: testre, lélekre és szellemre. Alaptörvénye: a szellemi minőség határozza meg a lelki és testi minőségeket (lásd szellemi hierarchia!), de a szintek között létrejönnek kölcsönhatások. Azaz, alapvetően a tudat határozza meg a fizikai létet, de a testi lét is visszahathat a tudatra. A szellem és a test megfelel a szellem és az anyag poláris ellentétpárjának, a lélek pedig a közvetítő, összekötő elem a két véglet között. E hármasság kezelésében figyelembe kell venni az ezotéria másik nagy tanítását: az egyensúlyt. A tanítások szerint az a legjobb, ha az ember nagyjából egyszerre fejleszti magát mindhárom szinten. Ezzel meg tudja őrizni az egyensúlyát, viszonylag közel marad saját középpontjához, és így veszít a legkevesebb energiát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki elsajátít egy szellemi törvényt, akkor azt át kell ültetnie a hétköznapokba is.

Az ember test-lélek kapcsolat, amelyben a testi funkciók mellett meg van a lélek képessége: az értelem és az akarat. Újabban egyre inkább elfogadott álláspont, a hármas jelleg, az ember "test,lélek és szellem" kapcsolata, amelyben minden "részének" meg van a sajátos funkciója.

„Vajon miért látjuk a világot ezen a három módon? Egy egyszerű elmélkedés megadhatja a választ: virágos réten járok, a virágok szememen keresztül adnak hírt színükről. Ez az a tény, amit adottként fogadok el. Örülök a színek pompájának – ezzel az adott tényt saját ügyemmé teszem. Érzéseimen át a virágokat saját létemmel kapcsolom össze. – Egy év múlva ismét ugyanazon a réten járok. Ott már más virágok vannak. Új örömöt szereznek nekem. Múlt évi örömöm emlékként feléled bennem. Az öröm bennem van, a virág, ami kiváltotta, már elpusztult. Ám ezek a virágok, melyeket most látok, ugyanabból a fajtából valók, mint a tavalyiak, egyazon törvény szerint fejlődtek. Ha a fajtát és annak törvényeit egyszer megismertem, akkor ezeket az idei virágokban ugyanúgy fellelem, mint a tavalyiakban. És talán elgondolkodom azon, hogy a tavalyi virágok elhervadtak. A látásukon érzett örömöm már csak emlékemben él, csak az én létemhez kapcsolódik. Az a törvényszerűség azonban, amelyet a tavalyi és az idei virágokban egyaránt megismertem, mindaddig megmarad, amíg ilyen virágok nőnek. Ez olyasvalami, ami megnyilvánult számomra, de létemtől nem oly módon függ, mint az örömöm. Az öröm érzése bennem marad meg – a virágok mivolta és törvényei rajtam kívül, a világban maradnak meg.”

„…az ember ebből rájön, hogy háromféle módon van összeszövődve a világgal. Az első módot (1) készen találja és adott tényként elfogadja. A második kapcsolat révén (2) a világot saját ügyévé teszi, olyasvalamivé, ami jelent neki valamit. A harmadikat (3) célul tűzi ki maga elé, amely felé szüntelenül törekednie kell.”

A szellem lélek nélkül, hideg, számító, érzéketlen, önző, öntelt, öntörvényű. A szellem erő, anyag nélkül nem megtapasztalható, irreális, utópikus, saját képzelgéseiben elvesző.

A lélek szellem nélkül kicsapongó, kéjsóvár, élvezethajhász, jellemtelen, nem képes megkülönböztetni a léleképítőt a lélekrombolótól, képtelen a különböző rendeltetésű minőségeket sajátos értékük szerint megkülönböztetni és felismerni. Ezért bűnre csábítható, megkísérthető. A Lélek erő-anyag, fizikai kötődés nélkül, pedig önsanyargató, álszent, érzelgős, de nem képes megélni, átélni érzelmeit.


Analógia törvénye
A mai ezotériában talán az analógia törvénye a legismertebb: "Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van..." Ez hétköznapi szavakkal kifejezve azt jelenti, hogy az ember (a mikrokozmosz) ugyanúgy működik, mint a világ (makrokozmosz). Az analógiás gondolkodás nem oksági, azaz nem az okot és az okozatot kutatja, hanem ugyanazt a lényegi mintát, összefüggést fedezi fel a látszatra (formára) egymástól teljesen különböző dolgokban

  • minél magasabb szinten áll valaki a szellemi hierarchiában, annál nagyobb a szabadsága, és
  • minél alacsonyabb szinten van valaki, annál korlátozottabb nemcsak a szabadsága, hanem az egész élete.

A szellemi hierarchia további jellemzője, hogy minél magasabb szintre jut el benne valaki, annál nagyobb és több ereje is lesz, de ezzel párhuzamosan növekszik felelőssége, és az alatta lévők javára végzett szolgálat mértéke is.

 

Örömmel vesszük az olvasott tanulmánnyal kapcsolatos észrevételeit, kiegészítő megjegyzéseit, értékelő minősítését, amit a KAPCSOLAT menü Üzenet helyén beírva érdeklődve várunk. Véleménye segít minket abban, hogy a további dolgozataink az olvasók tartalmi igényei szerint formálódjon.

Figyelem: A weboldalon ismertetett étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, eredendően nem betegségek gyógyítására hozták létre őket, hanem bizonyos hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok) kiegyensúlyozására, az étrendből hiányzó anyagok pótlására, esetleg speciális étrenden lévők (fogyókúrázók) táplálkozásának kiegészítésére. A termékek alapanyagaival kapcsolatban leírt információk a hiteles tájékoztatás célját szolgálják, nem utalnak a termékkel kapcsolatos hatásokra, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására. Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez.