A halhatatlan lélek fogalma, helye, funkciói

A lélek fogalma a világnézetbe tartozik
Vannak, akik még nem tudnak és talán nem is akarnak egyértelműen állást foglalni a világ és az élet létrejöttét illetően. Másrész a legtöbbjüknek a világnézete „szerzett” a családi, iskolai nevelés, barátok ismerősök véleményéit magukra húzva, vagyis nem a saját meggyőződésük interpretációjáról van szó.
Világnézetük tartalmát, nézetük valódi lényegét, filozófiáját nem is ismerik csak büszkén szajkózzák például, hogy „én materialista vagyok”. Az elsajátított világnézetének mélyebb tartalmáról tehát fogalmuk sincs, ezért befelé a meggyőződésük is instabil, de kifelé magabiztos. Mivel nincsenek komoly és elfogadható ismeretei, ezért csak üres sztereotip kijelentései vannak, ezért ők nem is vitaképesek világnézettel kapcsolatos témákban. Így a lélekről alkotott véleményük sem helytálló.

Spirituális szó jelentése
“Világnézeti formák, amelyek elsősorban a szellemi, természetfeletti erők, illetve a lélek értelmezésén, magyarázatán alapuló irányzatainak közös neve“.
A „spirituális” szót abban a tágabb értelmében használjuk, amely már nemcsak a konkrét vallásos élményt, hanem minden olyan tudatállapotot, minden olyan funkciót és tevékenységet magába foglal, amelyek közös nevezője az átlagosnál magasabb rendű értékek (pl. etikai, esztétikai, hősies, humanitárius és altruista) jelenléte.
„Nem emberi lények vagyunk spirituális élményekkel, hanem spirituális lények vagyunk emberi élményekkel.”
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk4.php

A lélek fogalma
A lélek fogalma nem valamiféle érdekből vagy naivitásból származó agyrém. Ez ügyben hallgatnia kell az ideológiakritikának csakúgy, mint a józanságával kérkedő redukcionizmusnak! A lélek az emberben az életnek és a személyiségnek a testtől független létezőként képzelt hordozója. Az ember belső valósága. (Magyar Értelmező Kéziszótár)
A lélek az agyon keresztül kapcsolódik a testhez és a lélek fizikailag is jelen van, mint egy elektromágneses mező. Tegyük fel, hogy az agy "gerjeszti", "csinálja" a lelket. Ez esetben az agyműködés ideiglenes vagy végleges leállása után nem lenne tapasztalható semmilyen lélekre utaló jelenség. Ez azért is kétséges, mert a halál közeli élmények messze nem ezt tanúsítják. A materialisták szerint a lelki jelenségek közül akárhány szinte szemmel láthatólag az agyvelő működésétől függ, noha nem sikerült valóságos lelki jelenségeket az agyvelőben lokalizálni.

A lélek lényünk valósága, ott van mindenütt, „a test körül, a test felületén, a testen belül”, nem a test valamely kitüntetett részében, amilyen az agy vagy a szív például, még csak nem is az egész test alakjaként vagy sémájaként, hanem inkább átitatja, befonja, a test egészét.
Képlet szerint: lélek=ember–test. A test ebben az egyenletben az embert felépítő anyagot, s mindazon folyamatok összességét jelenti, amelyben ez a testanyag részt vesz. Tehát a lélekhez jutunk, ha az emberből levonjuk a testet. Mi marad? A lélek az élő emberi test anyagi megnyilvánulása. Olyan működések összessége, amelyet közvetlenül az aggyal, a gondolkodással hoznak kapcsolatba.

Platón szerint a lélek 3 tulajdonságot hordoz:ösztönöket, erkölcsöt és értelmet. Az értelemmel féken lehet tartani az ösztönöket.
Arisztotelész azt mondja, hogy a lélek a legmagasabb képességek hordozója. Az emberi lélek fő funkciója: a megismerés, a gondolkodás és a képzelet.
Descartes szerint a tudomány azzal foglalkozik, hogy milyen a világ, amíg a vallás és az erkölcs hogy milyennek kellene lennie a világnak.
Itt kell megjegyezni, hogy egy magasabban szervezett idegrendszer megismerhet egy alacsonyabb rendűt, de fordítva ez nem igaz, mivel a fejletlenebbnek nincs eszköze a fejlettebb idegrendszer folyamatainak, törvényszerűségeinek a megértésére. Ezért van az, hogy a racionális Isten bizonyítás csődöt mond.
Prof Dr. Popper Péter kijelenti, hogy „szárnytollak nélkül nem lehet repülni”. Mi pedig keressük a szárnytollakat a lelket. A felvilágosodásig még megvolt az istenhit formájában, azonban egyre inkább a tudomány vette át a messiási gondolatot azt ígérve, hogy megszabadít az egyéni és a kollektív boldogtalanságtól
Ahogy idősödtem, egyre inkább rájöttem, hogy Pilinszky Jánosnak van igaza: nincs minden problémának megoldása. Ne áltassuk magunkat. Vannak helyzetek, amelyeket - jól, rosszul - legfeljebb elvisel az ember."

A lelki jelenségek meghatározói
Az ember csak a formát képes meglátni. Ha Istennek nincs formája, akkor láthatatlan. A formáltság azonban nem feltétele a létnek, ezért a láthatatlanság nem zárja ki a létezést. Ábrahámtól tudjuk, hogy a hit a nem fizikai értelembe vett látás és hallás A belő látás (látomás), és a belső hallás (elhívás) a megtapasztalás lehetőségét adja.
A lelki működés egy anyagi rendszerhez kötődik. Ez az idegrendszer. A lelki működés feltétele és elsődleges létezési módja az idegműködés. Az idegrendszeri működés és a lelki működés egységben van, de ezek a folyamatok nem azonosak. Az idegrendszer működését műszerekkel is tudjuk vizsgálni. Az agyi idegrendszeri történések az EEG-vel (Elektro-Enke-Falográf) kimutathatók. Egy meghatározott agyi hullámtevékenységhez valamilyen lelki működés is tartozik. Azt azonban nem tudjuk meghatározni műszeres vizsgálattal, hogy a paciens mire gondol pl.: kis egérre vagy elefántra. Ha erre képesek lennénk, akkor nem volna szükség bűnügyi vallatásra.
A lelki jelenség személyiséghez kötődik, vagyis minden lelki jelenség az egyénhez tartozik, csak rá jellemző, az egyén tapasztalata és érzése van benne. A személyiség által válik egyénivé a lelki működés. A lelki jelenségek tükrözik a valóságot és irányítják a cselekvést.

A lélek halhatatlan
A zsidó Szentírásban magától értetődő az a felfogás, hogy a lélek - ami Istentől származik - halhatatlan. Csak a test halandó. A lélek része az örökkévalóságnak Ennek megsejtése azonban sokkal régebbi, mint a Tóra. A héber Biblia – a zsidók szent könyve – jóval szűkebb, mint a keresztény Ótestamentum. Alapja Mózes öt könyve (ennek elnevezése: Tóra), de további 33 könyvet tartalmaz Józsué könyvétől Malakiás könyvéig. (Dr Bacher Vilmos rabbi legtöbb oldalú, legalaposabb és leg¬termékenyebb zsidó tudósaink közé tartozott. foto)
Ha a lélek része az örökkévalóságnak, akkor kérdezhetik, hogy hol tartózkodik a test pusztulása után? A képzeletnek tehát el kell jutnia a túlvilág létezéséhez. A Tóra nem említi sem a lélek, sem túlvilág létezését. A Tórának ezen hallgatása nem zárja ki azt , hogy a zsidóságot is megérintette a lélekvándorlás tana. Jézus idején már kitűnik a lélekvándorlás gondolatának jelenléte a zsidó közgondolkodásban. Mózes sehol sem állítja, hogy a halottak lelkei nem élnek valahol, nem megidézhetők. Dániel könyve és a Prédikátorok könyve határozottan utalnak a lélek halhatatlanságára. A zsidó eszmevilágban a lélekvándorlás határozott szószolója a Kabbala. A Kabbala szerint a lélekvándorlás célja az életek során elért tökéletesedés az Istenhez visszavezető úton.

Lelki funkciók
A lelki funkciók közül az emlékezés és a tudat kerül többnyire szóba. Az érzelmek és a gondolatok nagy része az idővel semmivé válik csak a lelkünkben élnek tovább.

A lélek és tudat
A lélek fogalmát Buddha nyomán a tudattal azonosítják. A lélekről való tudásunk nem gyarapodik. A lélek helyére ezért becsempésszük a tudat fogalmát sőt sokszor a tudatot azonosítjuk a lélekkel Lélekkel akkor rendelkezik az ember, ha tudata van, felismeri önmaga létezését, és reflektál is önmagára vagyis a cselekedeteire, gondolataira, érzelmeire, ösztöneire, valamint más emberekhez, ideológiákhoz való viszonyára
A tudat tehát önmagunk felismerése és ítélet önmagunk felett.

EINSTEIN
„Én hiszek a személyes Istenben! Én, lelkemre mondom, hogy sohasem fogadtam el az ateista világnézetet”.

„Mi hordozza az emberi lelket?”Az emberi lélek természettudományi szempontból nem lokalizálható, viszont lélek nélkül nincs élet. Ennek az értelmes felfogásában játszik döntő szerepet a vallás és a keresztyén hit. Csak a hit oldja meg ezt a kérdést, ehhez pedig egyfajta világkép, világnézet szükséges.

John Carew Eccles ausztrál neurofiziológus orvosi Nobel-díjas „Kutatási eredmények bizonyítják az emberi lélekkel, elmével és tudattal kapcsolatos materialista elméletek alaptalanságát.”

A világhírű matematikus Gödel kijelenti: „ Azt hiszem, hogy a vallásban sokkal több ésszerűség rejlik, mint azt szokásosan hiszik. A mai filozófusok 90%-a abban látja fő feladatát, hogy a vallást kiverje az emberek fejéből”

Carl Gustav Jung világhírű tudós pszichiáter
Minden, amit megtanultam és megismertem, lépésről lépésre közelebb vitt Istenhez. Ma már megingathatatlan meggyőződésem, hogy létezik Gondviselő. Csak abban hiszek, amit biztosan tudok. Ez kiküszöböli a hit szükségességét." Napjaink ateizmusa, elavult nézeteken alapszik, amelyek azt állítják, hogy az emberi lélek, a szellemi élet és a szabad akarat az agysejtek működésének szüleménye. Egyedül a lelki erők képesek pszichikai jelenségeket előállítani. Tudományos szempontból nézve egyértelműen el kell vetnünk a materialisták állítását, hogy az emberi tudat az anyag terméke.
http://nelegybeteg.hu/tudosok-magyarazata-a-lelekrol.php

„A hívő nem egyszerűen csak olyan ember, aki új igazságokat látott meg, amelyeket a hitetlen nem vesz észre, hanem egy olyan ember, aki erősebb.
Több erőt érez magában arra, hogy elviselje a létezés kihívásait, vagy hogy leküzdje őket. Olyan, mintha felszállna a világ nyomorúság fölé, amikor felülemelkedik az egyszerű emberi létezésen” Emile Durkheim zsidó származású, baloldali szellemiségű, francia antropológus, filozófus.

Prof Dr. Freund Tamás akadémikus agykutató így vélekedik: „Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, én-tudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ, és ami fontosabb, a többi lélek számára.”
„Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?"

Egy brit felmérésben résztvevők 70%-a hisz a lélek létezésében, és több mint 50%-a abban, hogy van élet a halál után. Mindezt anélkül, hogy magát vallásosnak tartaná. Ha igaz, a mai magyar társadalom 75%-ának fontos a vallás, a spiritualitás. Mindezt anélkül, hogy magát vallásosnak tartaná. Ha igaz, a mai magyar társadalom 75%-ának fontos a vallás, a spiritualitás.

Szókratész állítja − a lélek a test létezése előtt is volt, A filozófus tehát úgy véli, hogy a lélek és a test két külön létező dolog, a lélek magasabb szinten helyezkedik el a testnél, azaz a lélek igenis létezhet test nélkül.

Prof Dr Roska András akadémikus
„A mai világban nagyon sokan tanulnak, de a lényeges kérdésekben tudatlanok maradnak. Tömegesen vannak olyan társaink, akik, bár eleget tanultak ahhoz, hogy önbizalmuk legyen, de még nem eleget ahhoz, hogy elég alázattal tegyék fel a kérdéseket. A szubkultúra a gyilkos fegyvereknél is nagyobb veszély, tudniillik a kultúra társadalmi méretű elzüllésével fenyeget, s e fenyegetés annál inkább markáns, merthogy a szubkultúra ideológia mentes.

Szentágothai János, világhírű anatómus professzor, MTA volt elnöke
"Én az apostoli hitvallás minden szavát valósnak hiszem, és azt vallom, hogy a halálunkkal nem szűnik meg az életünk.” Én hiszek a Mindenhatóban. És ha az Isten mindenható, amint én azt kétség nélkül hiszem, akkor semmi okom kételkedni abban, hogy megvan a hatalma rá, hogy engem bármely módon, amelyen jónak látja, fölemeljen."

Arisztotelész is háromféle lelket különböztet meg egymástól, amelyek egyébként mindmáig a köztudatban is élnek.
Ez a három kifejezés az ún.

• növényi lélek, mi úgy mondjuk, hogy vegetatív lélek,
• az állati lélek, tehát az animális lélek, és a
• spirituális, vagyis szellemi lélek.

prof. Dr Réthelyi Miklós
„A szocializmus és a kommunizmus évei másfél generáció számára igyekeztek, - hamis módon, a tudomány álarca mögé bújva, azaz a tudomány igazságaival visszaélve - elértékteleníteni a hittel elnyerhető igazságok evilági és örök értékeit. A hit sajnálatos visszaszorulásának másik oka lehet annak az elkerülhetetlen felismerése, hogy az Istentől kapott és vele kapcsolatot tartó lét felelősséggel jár”.

Prof. Dr. Méhes Károly orvos akadémikus, egyetemi tanár „Marxizmus oktató, primitív tananyag egyrészt a világ megismerhetőségét hirdette, másrészt az ateizmus felsőbbrendűségét kívánta bizonyítani azzal, hogy a Biblia állításai, történetei a fizika, a kémia, a matematika és más egzakt tudományok módszereivel nem igazolhatók. Ahol a tudomány véget ér, ott a hit ad magyarázatot és megnyugvást, amely nem ragaszkodik az anyagi világ mérőmódszereihez. A szellem megőrzi, de meg is haladja az anyagot. Ennek figyelmen kívül hagyása a kutatás realitását és erkölcsös voltát is megkérdőjelezi.

Lélek a társadalomban
„Egy társadalom erejének a meghatározója mindenekelőtt a lelki élet színvonala, és csak másodsorban az iparé”.
A társadalmi viszonyok tisztasága fontosabb, mint a bőség. Ha egy nemzet lelki erői elapadnak, nincs az a tökéletes társadalmi berendezkedés, nincs az az ipari fejlettség, amely megmentené a pusztulástól” (A. Szolzsenyicin Nobel-díjas író:”Hogyan mentsük meg Oroszországot” c. könyve)
A Magatartástudományi Intézetben Kopp Mária professzor vezetésével évtizedek óta nagyléptékű, több ezres mintaelem számú felmérésekben vizsgálják a magyar társadalom lelki egészségi mutatóit (Kopp 2008, Kopp és Kovács 2006, Kopp és Skrabski 1992).
Számos kutatás vizsgálta a vallásosság összefüggését a lelki egészséggel. A vallásosság különleges lehetőség az élet értelmességének átélésére. Ezzel egybevágó eredményeket közöl még French és Joseph (1999), akik szintén arról számoltak be, hogy a vallásosság és a boldogság mértéke között pozitív összefüggés van. Az értelmesség élménye arra utal, ahogy a személy összességében átéli életének értelmességét, értelemmel való telítettségét. Az értelmesség élménye azt fejezi ki a személy számára, hogy életének nagyobb távlatban (akár egész életén átívelően) van célja, rendeltetése, vannak a hitéhez illeszkedő tervei és szándékai. Az sem feltétlenül szükséges, hogy ezek a célok közeliek és könnyen elérhetőek legyenek – sokkal inkább a végső cél (vagy célok) felé való haladás számít, mint azok aktuális elérése (Baumeister 1991).

A lélek sajátosságai
A lélek az, ami a testet életben tartja, illetve ő az, aki kapott egy testet, hogy megszülethessen benne. A lélek nem azonos a szellemmel, de része annak. A lélek nem a földi élet sajátja, ahogyan a test. A test azt teszi, amit a lélek mond neki, (tiszta élő ételek, italok, mozgás, pozitív tettek), a lélek pedig azt teszi, amit a szellem szava diktál (pozitív gondolatok, szavak, érzések). Mert a szellem törvénye így akarja. http://www.leleklanc.eoldal.hu/cikkek/lelkunk-titkai/test_-lelek_-szellem.html

A lélek az a halhatatlan rész, ami a halál után megmarad. Egyesek azt gondolják, hogy a szellem a lélek szó szinonimája, de a Bibliából kiderül, hogy két különböző dologról van szó. Mindenki érzi, hogy van lélek, de mégse fogható meg kézzel, nem mutatható ki műszerrel, nem is látható. Csak érezhető a megléte. A tudósok, akik az utóbbi évszázadban a lélek létezésével vagy nemlétével foglalkoztak, már jobbára nem voltak istenhívők, és nem is ezért érdekelte őket ez a kérdés. A lélek nem anyagi természetű, de szüksége van az anyagra, hogy meg tudjon nyilvánulni a fizikai világban. Minden sejtünk idővel kicserélődik, azaz egy 30 éves emberben már nincs olyan agysejt, ami kiskorában megvolt. Mégis vannak emlékeink kiskorunkból, azaz az agy megfelelő sejtjei átadták egymásnak az információt. De mi ennek a mechanizmusa, hogy képes egy sejt emlékképeket, érzéseket közvetíteni? Vajon itt tetten érhető valami más is, ami túl mutat puszta sejtosztódáson, és anyagon?
Ha egy ház minden tégláját szépen kicseréljük egyesével, attól még a ház ugyanaz marad, talán nem is látszik majd a különbség.. De a háznál van egy külső irányító, aki tudja melyik tégla hova kerüljön. Tehát nem maga a ház tudja, hogyan kell kinéznie, hanem valaki kívülről szemléli az egészet. Az agynál és a léleknél ki/mi az irányító? Az agysejt viszont információt adott át, és fizikailag megfogható dolog, sejtfala, sejtmagja van, amit molekulák alkotnak, mégis képes egy nem anyagi természetű dolgot-emlékeket közvetíteni.

Lélek létének bizonyítása

• „lélekbizonyíték” lehet annak a kísérletnek a végkimenetele, amelyet elmegyógyászati intézetekben végeztek kezelőorvosok a betegeikkel. Megfigyelték, hogy hipnózisban egyes betegek, akik éber állapotban valamilyen mentális betegségben szenvedtek, a tudatosságnak és intelligenciának meglepő fokát mutatták.
• De bizonyító erejű lehet a számtalan halál közeli élmény, amelyekről a klinikai halál állapotából visszatért betegek és sérültek számoltak be.

A lélek „egy”, azaz nem alkotórészek összessége. Ez által a lélek, mint „egy” nem pusztítható el, hiszen a pusztulás létrejötte egyenlő az alkotóelemek szétválásával.(Szókratész)
A lélek az agyon keresztül kapcsolódik a testhez és a lélek fizikailag is jelen van, mint egy elektromágneses mező. Tegyük fel, hogy az agy "gerjeszti", "csinálja" a lelket. Ez esetben az agyműködés ideiglenes vagy végleges leállása után nem lenne tapasztalható semmilyen lélekre utaló jelenség. Ez azért is kétséges, mert a halál közeli élmények messze nem ezt tanúsítják. Erről kicsit részletesebben a prof. Dr Moody vizsgálatai (könyve) alapján.

• A lélek a testtől függetlenül is létezhet. A kapcsolódás pontos módja nem ismert, de az agyhoz kötődése nagyon valószínű.
• A test egy ideig a halál után is fennmarad, de mozdulatlanul, az érzés, beszéd stb. képessége nélkül, egy szóval élettelenül. A legprimitívebb népeknél, keletkezett az a felfogás, hogy az élet jelenségeinek a testtől külön való oka van:
  • A lélek (L) amíg az ember él, a testben lakik, a halál után pedig mint külön való (lehelet, szél, szellem) elválik tőle s elhagyja (l. Életerő).
  • Az életerő biológiai szervező erő, ami az életjelenségekben szereplő fizikai folyamatok közötti kapcsolatokat szervezi. A fizika nem ismer életerőt ezért minden élőlényben működő életerő – egyszerűen nem létezik (Weinberg (2002) Nobel-díjas fizikus). Itt kell megjegyezni a következő gondolatot: Az emberiség két fő eszme rendszere több ezer éve, nem képes szót érteni egymással Ahelyett, hogy elfogulatlanul az igazságot keresnék, mindkettő megelégszik saját gondolatkörével.
    
  • A filozófia azután sokféle kísérletet tett ez ősrégi meggyőződés tudományos megfogalmazására. A legelterjedtebb formulázás a következő:
  • a Lélek (L) külön szubsztancia a lelki jelenségek önálló, való hordozója. Amíg az anyag részekből van összetéve, a L. feltétlenül egyszerű:
    • az anyag tért foglal el, a L. nem kiterjedt;
    • a L.-nek van tudata, öntudata, gondolkodik, érez, akar; ugyanakkor az anyagon semmi effélét nem észlelhetünk:
    • az anyag tulajdonságairól, jelenségeiről érzékeink tudósítanak. A L. jelenségeiről, amelyekről az érzékek hírt nem adhatnak, csak a tudat útján nyerhetnek tudomást; szóval kétféle szubsztancia van: anyagi és anyagtalan.
  • Ehhez kapcsolódnak azután a különböző vallási felfogások, amelyek a L. halhatatlanságát, de a szabad akaratot is az anyagtalan L. fogalmára alapítják.
  • Mennél határozottabb formát öltött a L. halhatatlanságába vetett hit, annál élesebben különült el a filozófiai felfogásban is a L., mint külön anyagtalan szubsztancia a test fogalmától.

Ma már kevesen tudjuk, hogy a lélek megsemmisülésének, vagyis halandóságának eszméje viszonylag új keletű. A lélek halhatatlanságát az ember az ősi időkben életünk alaptényeként fogadta el. Az emberré válás kezdeteitől az ősember eltemette halottait, és temetkezési szokásai azt bizonyítják, hogy a Homo Sapiens nem fogadta el a halál tényét véglegesnek, hanem úgy gondolta, hogy az élet valamiféle módon tovább folytatódik. Az emberiség egyetemes őshagyománya szerint, amely a néphitben is megőrződött, lelkünk a földi élet után a lélek eredeti otthonába jut, ahonnan az élet fakad: a csillagvilágba, a mennybe. A lélek halandósága vagy halhatatlansága az emberiség egyik legalapvetőbb kérdése. A homéroszi felfogásban a lelkek sorsa a földi élet után örök, vigasztalan bolyongás az alvilágban, a Hádészban.

Úgy tűnik, a lélek halhatatlansága velünk született tudás által adott alaptény. De hogyan tudjuk ezt a felfogást ésszel megvizsgálni, és a vizsgálat eredményeképpen elfogadni vagy elutasítani? Valami, ami a legfontosabb, maga az élet, elillant: eltűnt vagy eltávozott a testből. A kérdés éppen ez: eltűnt, végleg, vagy csak eltávozott? Azzal, hogy az élet elillant, nyilvánvalóvá vált, hogy az élet lényege nem a testiségben rejlik. Kutatások eredménye szerint a lélek és a bioelektromágneses tér között sok figyelemreméltó hasonlóság található. Az elektromágneses tér is illékony, mint a lélek. Látszólag testetlen mindkettő. A lélek pedig nem más, mint az élettevékenység irányítója, s ha testetlen, elillanhat, a halál után is fönnmaradhat. szervezetünk egységes szerveződését nem is tarthatja fenn más, mint a bioelektro-mágneses tér. Ha szervezetünk egységes, és központi szervezőerejét léleknek hívjuk, akkor fontos észrevenni, hogy az egységes szerveződésnek át kell tekintenie, és össze kell hangolnia szervezetünk összes sejtjének folyamatait. Ilyen áttekintőképességgel és irányítóképességgel éppen az elektromágneses tér rendelkezik.

Az anyagról ejtsünk szót röviden
Az anyag nem más, mint egy széles és összetett hullámsáv, ami állóhullámokból áll Amit mi anyagnak érzékelünk, leírható tehát hullámként, méghozzá állóhullámként, amely egymással szemben haladó, egyenlő frekvenciájú és amplitúdójú hullámok interferenciája

Ezek a hullámok is addig léteznek, amíg energiával tápláljuk őket. Az anyag hullámsáv tartománya 10¹⁴ -től a 10²⁶ rezgések száma/sec (frekvencia)– ig terjed. A logika törvényei szerint léteznie kell egy Központi Forrásnak, még akkor is, ha jelenlegi ismereteink nem adnak erre magyarázatot .
http://www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/kvantumgyogyitas.html

Az anyag és az energia alapegysége a kvantum. ami az atomnál 100 milliószor kisebb. A részecske és az energia között nincs lényegi különbség
Az új fizikai kutatások azt bizonyítják, hogy megdőlt az elmúlt 300 év során érvényben lévő mechanikus materialista gondolkodás, amely csak a fizikai eszközökkel közvetlenül mérhető anyagot fogadja el létezőnek, és pusztán az anyag érzékelhető tulajdonságait és kölcsönhatásait vizsgálja.
Az uralkodó tudományos nézetek szerint semmi nem létezhet, ami anyagtalan. A test-lélek probléma pedig évezredek óta megoldatlan. Másrészt ha akaratunk képes lenne elektromos töltéseket mozgatni, akkor az csoda lenne, megsértené a fizikai törvényeket, és a parapszichológia tiltott és ingoványos területére vezet.
Bebizonyosodott, hogy a virtuális részecskék (kvantumok) teljes mértékben valóságosak, mert kísérleti úton sikerült őket megfigyelhető anyagi részecskékké átalakítani. Wilson és munkatársai 2011-ben a Nature-ben tették közzé eredményüket, amely szerint a fénysebességet megközelítő sebességgel forgó tükrök révén látható fénnyé tudták átalakítani a virtuális fotonokat. Ennek a felfedezésnek olyan rendkívül mélyreható a jelentősége, és annyira váratlanul érte a kvantumfizika értelmezésében immár több, mint nyolc évtizede egyet nem értő tudós társadalmat, hogy ennek a ténynek a jelentőségét még nem fogták fel. Pedig ennek a felfedezésnek a jelentősége megítélésünk szerint korszakalkotó. Bebizonyosodott, hogy annak ellenére, hogy a virtuális részecskék megszegik az anyagi valóság nem egy játékszabályát, mégis valóságosak.
A materiális nézet szerint minden, ami létezik anyagból áll, vagy annak kölcsönhatásaként jön létre. Így természetesen a gondolkodás és az érzelmek is egy speciálisan fejlett anyag (az agy) működésének eredményei. Az “anyag” tudományának egyeduralma matt a modern társadalom egypólusúvá vált. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi értékrendben az anyag, az anyagiasság, a testiség háttérbe szorította azt, ami bennünk igazán emberi: az együtt érző lelket és az egyetemes horderejű értelmet.
Az anyagelvű, dehumanizálódott világ helyére az anyagtalan energia bizonyítékai léptek be. A szilárd anyagi világ a kvantumelmélet tükrében szubatomáris szinten anyagtalanná válik. Száműztük a természetből mindazt, ami nem mérhető, nem számszerű és objektív. Ezzel a minőség, a lélek, a szellem, a lelkiismeret, a felelősség kiszorult a tudományos fogalmak köréből (Hamvas 1988).

Hogyan gondolható el az a materialista tétel, hogy az élőlények fizikai rendszerek? Daniel Stoljar (2001) ausztrál filozófus és az Ausztrál Nemzeti Egyetem filozófia professzora megfogalmazásában “a fizikalizmus az a tétel, hogy minden létező fizikai”. Természetesen a fizikalisták nem tagadják, hogy a világ tartalmazhat sok elemet, amelyek első pillantásra nem tűnnek fizikainak – például a biológiai, pszichológiai, erkölcsi vagy társadalmi természetű elemek. Mégis ragaszkodnak ahhoz a követelményhez, hogy végső soron ezek az elemek is teljesen fizikaiak.”
Csakhogy ha az élőlények, a lelki jelenségek, az erkölcs és a társadalom mind teljes egészükben fizikai természetűek, akkor ez azt jelenti, hogy a fizika törvényei irányítják az életet, lelkivilágunkat, erkölcsi mivoltunkat és társadalmi életünket? De ha ez így lenne, akkor tetteinkért nem mi magunk, hanem a fizika törvényei lennének felelősek!
A materializmus szerint minden anyagi; az anyagra véletlen erők, energiák hatnak; a tudattalan erők létrehozzák az anyagot és a tudatot is. Ami történt, véletlenszerű volt, nem kellett hozzá Isten.: „Ez volt a világi katekizmus, mielőtt még Planck, Bohr, Heisenberg, de Broglie lerombolták a materializmus utolsó bástyáit is. Az anyag már nem volt többé egyszerű és alapvető. A korábban fizikainak mondott világ képe szétfoszlott.