Iskolakorúak beilleszkedési zavarai, kirekesztése, zaklatása, szorongása, depressziója

Tisztelt Zsoldos Bence úr! Örömmel olvastam, hogy a Rhodiola rosea nevű növényről hosszan és szakértően ír. 15 éves fiam iskolai bántás miatti szorongásos panaszait, most már depressziós állapotát próbáljuk kétségbeesetten orvosolni - egyelőre nem orvosságokkal, hanem homeopátiás szerekkel. Egyre rosszabb állapotba kerül,jó tanuló, okos fiú, de nem tudott bejárni már abba a gimnáziumba, ahol a bántások érték, iskolát váltottunk, de 3 hete már az újabb közegbe sem tud bemenni.. A homeopata szerek hatása még nem jelentkezik, ezért kutatok minden, az állapotát segítő anyag után, s beszereztem a Vitaking forgalmazásában R. r. /400 mg/ terméket. Kérdésem az lenne, hogy Ön szerint adhatom-e a fiúnak ezt a kiegészítő szert ( sajnos fiatalok esetében sehol nem találtam utalást az alkalmazhatóságra). Nagyon szépen köszönöm előre is válaszát, szívélyes üdvözlettel. Nagyon hálás lennék, ha telefonon esetleg felhívhatnám, s úgy kaphatnék választ., ám ha erre nincs mód, írásos válaszát is nagyon szépen köszönöm.

A társadalmi és az iskolai beilleszkedési zavarok kialakulásában a nevelési intézménynek fontos szerepet tulajdoníthatunk.

A család többé nem gyakorol egyedüli és korlátlan befolyást gyermekére, akinek az életében megjelent egy másik fontos tényező, a kortárscsoport. Hogy miért ennyire fontos a gyermeknek a társak jelenléte? Mert:

A serdülőkor előtt leginkább az azonos neműek közül választják a barátokat a gyerekek, majd a későbbi életkorban egészen más szempontok lesznek fontosak. A lányok csoportjai általában kisebbek, két-három főből állnak, és kevésbé nyitottak, mint a fiúk csoportjai: nehezen fogadják be az új tagokat. Bármily meglepő is, de a lányok kapcsolatai, úgy általában, még a serdülőkorban is sokkal „lazábbak”, mint a fiúké..

A szülő félti az iskolába vagy osztályba újonnan érkezett gyermekét, mert társai kötekednek vele, bántják, próbálgatják a tűrőképességét.

Komoly problémát okozhat az elszenvedőnek, ha valaki népszerűtlen vagy elutasítják, s sajnos kicsi a valószínűsége annak, hogy mindez magától megváltozik. Ha a csoport kivet magából valakit, általában nem érdemes keresni az okokat, mert sok esetben egészen különös, felnőttek számára értelmezhetetlen tényezők befolyásolják a gyerekek magatartását. Viszont tudni kell, hogy a kirekesztés súlyos, traumatikus élmény lehet a gyermekek számára, amely kihat későbbi fejlődésükre is

Fontos tudni, hogy a magányos, barátok nélkül növekvő gyermekre a kapcsolatok hiánya megbetegítő hatású lehet. Az érintett gyermek kezdetben elkezd „lógni”, majd idővel lemorzsolódik az iskolából és könnyen deviáns bandákba keveredhet. Ennek pedig az a veszélye, hogy megtalálja ugyan a támogatást, elismerést egy csoporton belül, csak éppen a csoport normái társadalmilag és erkölcsileg nem elfogadottak. Ilyenkor már nagyon nehéz beavatkozni, hiszen a csoport ereje valami olyasmit pótol, amire a gyermeknek elementáris szüksége van!

Épp ezért fontos, hogy felfigyeljünk a gyermek iskolával kapcsolatos viselkedésváltozására (rosszkedvű, egyáltalán nem beszél az iskoláról, rendszeresen túl hamar vagy túl későn ér haza stb.), s a szorongást kísérő testi tünetekre (gyomorpanaszok, fejfájás, hányinger, stb.).

kérjék szakember (iskolapszichológus, nevelési tanácsadó) segítségét! Fontos, hogy bízzanak a gyermek helyes választásában, és ehhez adjanak neki segítséget;

Az orbáncfű gyógyászatban alkalmazott föld feletti részei hipericineket, flavonoidokat - 2-4%-ban -, cseranyagokat - 6-15%-ban - és illóolajat tartalmaznak. Bár az orbáncfű a tudomány által legintenzívebben vizsgált gyógynövények közé tartozik, pontos hatásmechanizmusa máig tisztázatlan. A teljes hatóanyag-kombináció csökkenti a stressz okozta kortizol emelkedést, befolyásolja a melatonin kiválasztást - végeredményben hangulatjavító hatású.

Orbáncfű növény olajos kivonata, a szorongás, depresszió, stressz, ingerlékenység kezelésére használatos

A benne lévő hatóanyagok azokat a szerveket erősítik, amelyek az ingerlékenység és a szorongás mértékét befolyásolják.

Ajánlott adagolása: napi 1 kapszula, nagyobb stressz vagy igénybevétel esetén 2 kapszula.

Hatásai: nyugtató; szorongásoldó; depressziót enyhítő; gyulladásoldó; fertőtlenítő.
Gyógyászati alkalmazásai: belsőleg ingerlékenység és enyhe szorongás kezelésére, különösen ha az depresszióval jár,

Gyártó: Jákó Chem Kft., Magyarország: Olajos kivonat kapszulában.

Beszerzés

A flakon tartalma: A flakon 60 db „1” méretű olajkapszulát tartalmaz, 400 mg beltartalommal. A termék szavatossága minimum 1 év, tárolása hűtést nem igényel, de ne napsütéses helyen tároljuk, gyermekektől elzárva tároljuk.

Ideggyengeségre, depresszív hangulatra kiváló. A szellemi kimerültséget is gyógyíthatjuk vele.

Összetétel	10 g orbáncfű, 40%-os alkohollal készült kivonata.
Nettó térfogat	50 ml

Standardizált növényi eredetű gyógyszer a hangulati és a kedélyállapotban bekövetkező rendellenességek kezelésére.
Hatóanyag: 500 mg hyperici herba extractum siccum (Orbáncfű száraz kivonata, ami megfelel 0,75 - 1,25 mg összhypericinnek) filmtablettánként.

A Remotiv extra az orbáncfű (Hypericum perforatum) standardizált száraz kivonatát tartalmazza. A készítmény előállításához felhasznált növényi részeket a virágzás szakaszában gyűjtik be. Az extrakciós folyamat (melynek során a növényből a hatóanyagokat kivonják) standardizálása garantálja e növényi eredetű gyógyszer állandó minőségét. A Remotiv extra filmtabletta az enyhe depresszió (nyomott hangulat, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség) kezelésére szolgál.

Felnőttek napi adagja 1 tabletta kevés folyadékkal (este, vagy reggel), étkezés alatt, vagy után. A gyógyszer hatásának kialakulásához legalább 14 napi szedés szükséges. A kezelés ajánlott időtartama 4-6 hét. A 6 hétnél hosszabb ideig tartó kezelést beszélje meg kezelőorvosával.

A Swedish Herbal Institute tanulmánya szerint az adaptogén növényi feszültségoldók szelíd hatású szerek. Alkalmazásuk nem vezet pszichés változások kialakulásához. Nem kell hozzászokástól tartani. Nincsenek toxikus hatásai.

Az adaptogén növények pontosan olyan mennyiségben hasznosulnak szervezetünkben, amennyire szükségünk van. Se több, se kevesebb!

E nagyszerű tulajdonságuknak köszönhetően ezek a növények – a gyógyszerekkel ellentétben – nem okoznak függőséget, mellékhatásuk nem ismert, gyengéden együttműködnek szervezetünkkel, és hatásuk akkor is folytatódik, ha hosszú távon használjuk őket, tehát nem alakulhat ki hozzászokás.

A Rhodiola rosea étrend kiegészítőről és hatásáról bővebben korábbi dolgozatomban olvashat, amelynek elérhetősége itt:

A gyógyszeres kezeléssel szemben azonban komoly aggályok merülnek fel még a biológiai pszichiátriai kutatás oldaláról is. Szociális fóbiában az agykutatók szerint elsősorban nem a szerotonerg rendszer érintett, tehát eleve nem várható nagy eredmény a szerotonerg rendszerre ható antidepresszánsoktól. Az emberi lélek bonyolult. Ahogy nem lehet kalapáccsal órát javítani, úgy nehéz elhinni, hogy egy vegyület átírja valakinek a tapasztalásrendszerét, emlékeit, reakciómódját.

A szociális fóbia hátterében sokkal jellemzőbb a már gyermekkorban megjelenő szégyenlősség, mint a látványos traumák, vagy elfojtott konfliktusok. A szociális értéktelenség érzést, gátlásosságot természetesen a családi környezetben is el lehet tanulni, de a kezelésnek nem a rejtett emlékek felkutatására kell irányulnia, hanem arra, hogy megfelelő gondolkodási manőverekkel és viselkedéssel a szorongást csökkentsük, majd meg is szüntessük.

1. A legfontosabb, hogy keressék meg az okát gyermekük beilleszkedési nehézségeinek! Ne csak a „tüneteket” kezeljék, hanem derítsék ki, hogy problémáinak hátterében testi vagy lelki gondok állnak.

Sok esetben a gyermek lelkesen elkezdi az iskolát, és egy fel nem ismert zavar következtében, azt tapasztalja, hogy hiába igyekszik, gyakorol, mégis lemarad a többiek mögött. Ezen frusztráció talaján alakulnak ki agresszív késztetések, ellenállások.

Ennek a tapasztalatnak a későbbiekben lehet olyan következménye is, hogy egy tehetséges gyerekben hosszú időre kialakulhat a tanulással kapcsolatos negatív attitűd.

2. Legyenek türelmesek, ugyanakkor következetesek! Kerüljék a szélsőséges reakciókat, a túlzott dühöt vagy engedékenységet!

3. Tegyék egyértelművé a társadalmi normákat és szabályokat! A gyermekeknek saját nyelvükön, érthetően el kell magyarázni, mit várnak el az egyes közösségek tőlük, milyen viselkedés segíti a közösségbe való beilleszkedésüket. Fontos a „mit-miért kell tennem” elv

szem előtt tartása, hiszen igazán zökkenőmentesen a belsővé vált szabályokat lehet betartani, ezért fontos annak hangsúlyozása, hogy neki mit adhat az adott szabály követése

4. A szülők keressenek olyan játékokat, amelyek fejlesztik gyermekük beleérző készségét, konfliktuskezelését,felelősség érzetét! Ilyen hasznos időtöltést jelenthetnek például a

labdajátékok vagy a különböző társasjátékok. Ilyenkor az együtt töltött idő önmagában jutalomértékű, és terápiás hatású. Emellett ezekben a helyzetekben érdemes figyelni a

magatartási problémákkal küzdő gyermeket, hogy milyen ingerekre, reakciókra jelennek meg szélsőséges válaszok, viselkedések.

Előzzék meg, illetve kezdjék el időben kezelni a beilleszkedési problémákat! A szülők bizonytalanságukat úgy tudják a leghatékonyabban leküzdeni, ha gyermeküket az iskolakezdést megelőző évben iskolaérettségi vizsgálatra viszik el, ahol egy szakember mutat rá azokra a területekre, amelyek fejlesztésre szorulnak.

„Összegezve, a beilleszkedési zavar, magatartászavar hátterében nagyon változatos okok állhatnak. Ezek lehetnek átmenti zavarok egy olyan gyermeknél, aki egy közösségbe „nehezebben felmelegedő”, de amint biztonságban érzi magát, vannak támpontok (barátok, pedagógushoz való kötődés) ezek megszűnnek.

tanulászavar talaján, vagy a tapasztalt figyelmetlenség, gondolkodás nélküli cselekvés, szabályokkal szembeni fokozott és állandó ellenállás kapcsán.,. Bármelyik probléma is van a tapasztalt tünet hátterében fontos az arra legalkalmasabb kezelés kiválasztása, hiszen több olyan mozgásterápia is ismert, amely az alapvetően biológiai hátterű magatartászavarokra is nagyon jó hatással van.

Budai Egészség Központ 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 8., 1126 Budapest, Királyhágó 1-3.

+36-1-489-5200 telefonszámot, ahol diszpécserszolgálatunk minden hétköznap 8.00 és 20.00 óra között fogadja hívását!

A gyerekek egy jelentős hányada sajnos előszeretettel vesz részt a többiek terrorizálásában. E célból klikkesednek, s „ha csatlakozni akarsz hozzánk, neked is így kell viselkedned” szlogennel buzdítják egymást az erőszakos viselkedésre. Különösen a kamaszkor kezdetén gyakori ez a szocializációs folyamat.

A zaklatás nem új keletű jelenség, de az internet elterjedése óta hihetetlen méreteket öltött. A mobiltelefonok és a számítógépek megjelenése előtt a zaklatott fiatalok legalább az iskolától távol töltött órákban, otthon zavartalanul élhettek. Manapság azonban már senki sem menekülhet az akár 24 órás online vagy mobilos zaklatók elől. Ráadásul a neten vagy mobilon keresztül történő zaklatás gyakran nyilvánosságra sem kerül. Egy felmérés szerint a gyerekek közel 90%-a nem is beszél a vele történt „cyber-zaklatásokról”. Mivel az elkövetők durva üzeneteiket nyomtalanul kitörölhetik, a felnőttek valóban nem is szereznek tudomást a rejtett atrocitásokról.

Az iskolai molesztálók célja, hogy uralkodjanak mások fölött, ezért újra meg újra fizikailag és lelkileg is bántalmazzák kiszemeltjüket. A tökéletes hatás érdekében a molesztálók előszeretettel terrorizálják társukat mások jelenlétében. Az agresszív hatalmi késztetések kiéléséhez viszont elkerülhetetlenül szükséges egy gyengébb, önmagát megvédeni kevésbé képes, visszahúzódó áldozat.

A zaklató viselkedés egyik fő indukálója a kontrolálatlan düh, amit a molesztáló személy valamely társán tud levezetni. Azok a gyerekek, akik nehezen képesek indulataikat önuralommal fékezni, előszeretettel félemlítik meg a környezetükben élő gyerekeket.

Ha a szülők, a pedagógusok csírájában nem fojtják el az agresszív megnyilvánulásokat, a következmények nélküli viselkedés egyre durvábbá válhat. Amennyiben nem történik beavatkozás a felnőttek részéről, az otthoni vagy az iskolai bántalmazás akár elképzelhetetlen méreteket is ölthet. Ha a külső kontroll nem működik megfelelően, a gyerekek szinte feljogosítva érzik magukat az agresszív viselkedésre.

A gyerekek otthoni bántalmazása, a családon belüli erőszak, az érzelmi terror fokozhatja a gyerek molesztálásra való hajlandóságát.

A durva filmek, videojátékok negatív hatása különösen veszélyes, ha a kegyetlenkedő fél viselkedése a játékszabályok szerint még jutalmazandó is.

A dühkitörésekre való hajlam, az agresszivitás, a felnőttekkel való szembeszegülés mind az erőszakoskodó viselkedésre hajlamosítanak. Egyetlen tényező azonban kevés a molesztáló viselkedésforma kialakulásához, több együttes megléte viszont nagy valószínűséggel erőszakos viselkedésre ösztönöz.

A zaklatás nyomot hagy a zaklatott fél életén: romolhat az iskolai teljesítmény, alvászavarok, pszichés problémák, az önértékelés súlyos sérülése lehet a molesztálás egyenes következménye.

Az alkalmazkodási zavarok egy idő után könnyen észrevehetőek az iskolában. A gyerek szorongó, depressziós tüneteket produkálhat, amely kései felismerés esetén viselkedési változással járhat, átcsaphat regresszív, vagy akár agresszív viselkedésbe is. Ezeknek a hátterében többnyire egyéb lelki eredetű problémák, családi gondok, érzelemzavar, túlzott teljesítménykényszer állhat. Példák amit a gyerekek mondtak:

„Új iskolámban gyakran tartottam attól, hogy valamiért ki fognak csúfolni.”

„Ebben az iskolában teljesen más szokások vannak, mint a régiben, ha valamelyiket elfelejtettem, nevetségessé váltam a többiek szemében.”

„Nehéz volt beilleszkednem, mert én nem is akartam ebbe az új iskolába jönni, számomra jó volt a régi iskola is.”

A lelkileg kiegyensúlyozott, jó alkalmazkodó készségű, akkor egy idő után sikerül feloldódnia, ám az odafigyelésre szükség van az iskolát váltó tanulók esetében mind a szülők, mind a pedagógusok részéről. Sok gyerek próbál kicsit más lenni, mint saját maga, hogy így feleljen meg, vagy így figyeljenek fel rá. Vannak csöndben visszahúzódóak, míg mások esetleg próbálnak okosnak látszani, mindent megoldani, mindenkit kibékíteni.

Pszichológusok véleményei szerint a legfontosabb és legelső, amit a szülő tehet, hogy alaposan utánajár, milyen iskolába, milyen osztályba viszi a gyermekét. Érdemes személyesen is megismerkedni a leendő osztályfőnökkel és minél több benyomást és információt szerezni az adott iskoláról, a leendő osztályról. Szerencsés, ha a gyermek is meglátogatja az osztályt, megismerkedik az osztályfőnökkel, beszélget a gyerekekkel, és nem teljesen ismeretlenként érkezik oda. Ezen kívül a szülők legyenek biztatóak, támogatóak és mindenképp a változás pozitív aspektusait hangsúlyozzák a gyermek számára.

„Minden osztályban van legalább 1-2 gyerek a peremen!” Ezt a mondatot számtalanszor hallottam, amikor gyermekvédelmi szakemberként dolgoztam több budapesti gimnáziumban. Nagyon sokszor kértek szociometriai elemzést, amelyeknek az eredménye valóban az volt, hogy legalább 1-2 gyerek teljes magányban, kapcsolatok nélkül volt a saját osztályában. Senkinek nem mondaná el a titkait, senkivel nem töltene el időt, és senki nem választja őt barátjának, bizalmasának.

Aki kapcsolatok nélkül ül egy osztályban, az láthatatlan. Nem veszik észre, hogy miben tehetséges, nem veszik észre, hogy jó valamiben. Ha fel is tűnik a jelenléte, az negatív jelzőkkel történik. Ha valamit hibázik, egy egész osztály mulat rajta, és ha ez neki rosszul esik, akkor még legyintenek is rá, hogy „ugyan, mi csak vicceltünk!” A jelenség megfoghatatlan, de nagyon erősen hat, és a hatása alól a tanárok sem tudnak kibújni. Akaratlanul is másképp kezelik a kirekesztett diákokat. Kevesebb visszajelzést adnak nekik, elfogadják, hogy ők mások, hogy nem vesznek részt a közös programokon. Sőt, sokan gondolják, hogy ők akarnak kívül maradni.

.Abban a pillanatban, hogy a diákok és a tanárok is meghallják a peremen levő tanulókról, hogy miben jók, megváltozik a hozzáállásuk velük kapcsolatban. Nem könnyű ignorálni valakit, aki mindig kedvesen segít, aki kérés nélkül odaadja a felszerelését, aki mindent lejegyzetel, aki sokat mosolyog, akit valaki már kedvesen és pozitívan kezel, azt sugallva ezzel, hogy ő egy értékes tagja a közösségnek.

Lehetséges segíteni a kirekesztett diákoknak, ráadásul semmi olyan eszköz nem szükséges, ami bonyolítaná a dolgot. Nem kell hozzá extra tudás, nem kell hozzá drága képzés, nem kell hozzá nagyon sok idő. A szokásos iskolai rutin keretében meg lehet tenni, mert csupán arra van szükség, hogy az osztályban tanító pedagógusok alkalmazzák a megfigyelésen alapuló pozitív visszajelzés gyakorlatát.

Mit is jelent pontosan a kifejezés?„Kiközösítés alatt egy személy vagy egy csoport valamely közösségből való részleges vagy teljes kizárását értjük. Az esetek túlnyomó többségében részleges, azaz csupán a közösség bizonyos jól körülhatárolt tevékenységei végzésének jogától fosztja meg a kiközösítettet (pl. nem vehet részt a tábortűznél).

Gondolkodj el azon, hogy benne van-e a te hibád is abban, hogy kiközösítettek, vagy kiközösítettnek érzed magad! Ha arra jutsz, hogy bizony túl visszahúzódó vagy, ritkán veszel részt közös programokon, és emiatt érzed kizárva magad, sürgősen tegyél ellene! Persze csak ha zavar a helyzet. Ha nem zavar, akkor igazából tárgytalan az egész helyzet. Az megint más kérdés, ha meg sem hívnak. Ilyen esetben az a legjobb, hogyha igyekszel a kapcsolataidat ápolni. Néhány kedves szóért jobb esetben nem haragszanak meg az osztálytársak. Ha meg mégis, ők az idióták! Mindig legyen az az első lépés, hogy mérlegeled, mennyire történt miattad az eset. Ha úgy érzed, valamit rosszul csináltál, próbálj meg rajta javítani Fontos, hogyha önmagadat adod, az sosem rossz! De például ha te is bántasz másokat, ne csodálkozz, hogy ők sem szívlelnek téged.

Legyél kicsit rámenős. Ha tényleg az osztályközösség része akarsz lenni, tegyél érte! Mutasd meg, milyen vagy valójában vagy! (Arra ügyelj, hogy semmiképpen ne játszd meg magad, mert abból hosszú távon semmi jó nem sülhet ki!) Amennyiben semmi sem segít, te mindent megteszel annak érdekében, hogy jóban legyél az osztálytársaiddal, de ők még mindig ellenségesek veled, csak egy valamit csinálhatsz. Más társaságot keresel.
Nem kell rögtön iskolát váltani, elég az, ha megpróbálsz évfolyamtársakkal, iskolatársakkal ismerkedni. Hagyd a csudába azokat, akik kiközösítenek! Nem érdemes arra pazarolnod az idődet, hogy beilleszkedj olyanok közé, akikkel semmi közös nincs benned.

Egyébként meg a beilleszkedésre sincs létfontosságú szükség. Nem kell, hogy egy nagy csoportba tartozzál! Járhatod a saját utadat, nem kell mindig másokhoz verődnöd!
Ezzel nem azt akarom javasolni, hogy legyen magányos, mert az csak néha jó.
Vannak, akik tökéletesen megvannak egyedül. Az a lényeg, hogy igazi barátaid legyenek! Nem érdekes, hogy mekkora csoportba tartozol, az a lényeg, hogy olyanokkal legyél, akikkel felszabadultan érezheted jól magad!

Dr Zacher Gábor toxikológus (foto) szerint a megoldás a kamaszkori problémákra elsősorban a beszélgetés volna. A toxikológus szerint ezeket a kommunikációs csatornákat azonban nagyon nehéz megnyitni. Visszatérünk ismét a rohamosan fejlődő, elfoglalt világba, ahol a magyar statisztikák szerint átlagosan 7 perc jut egy gyerekre napi szinten a szülők részéről. A probléma pedig nem csak az időhiánnyal van. Ez az átlag 7 perc, általában olyan közhellyé vált kérdésekkel telik, mint: Mi történt az iskolában? Megírtad a házi feladatot? Megetted az uzsonnádat?

Hiányzik azonban az érdemi kommunikáció, mely azt eredményezné, hogy a szülő ismerje a gyermekét. Tudja, hogyan gondolkozik, kikkel barátkozik, mi az érdeklődési köre. Ehhez a technikai függőség sem segít hozzá. A facebook vagy egyéb internetes arc nélküli személytelen kommunikációk háttérbe szorítják a személyes kapcsolatokat.

Fontos felvetések ezek, számomra szinte érthetetlen, egyáltalán miért kell erről beszélni, hiszen annyira magától értetődő lenne, hogy a szülő figyeljen oda a csemetéjére.

De mégis van ennek alapja, amikor sok szülő hétvégén is dolgozni kényszerül, hogy meglegyen a betevő, és esténként is csak arra van ideje, energiája, hogy a vacsorára és a lakás rendbetételére gondja legyen. Sok családban este már a közös tévénézésről is leszoktak, hogy az idő alatt is mindenki a számítógépe, okos telefonja, laptopja monitorára meredjen inkább.

"Próbáljuk meg összehasonlítani a 20-30 évvel ezelőtti szórakozási módokat! A különbség látványos. Anno a szórakozás iskolai keretek között merült ki a gimnazisták számára. Legkésőbb fél 11-re mindenkinek illet hazaérkezni - emlékezik a toxikológus. Mára ez nagyon megváltozott. Egy valamire való buli este 11 óra körül veszi csak kezdetét. Így már meg is válaszoltunk azt a kérdést, hogy mit keresnek a kamaszok éjjel az utcán. Ilyenkor a szülők nem tudják, a gyerek merre jár, kivel és mit csinál. Mit iszik vagy mit szív, éppen mit vesz be."

Kiapadhatatlanul ötletesek a gyerekek, ha arról van szó, hogyan bántsák egymást. Az iskolai gúnyolódások délután az interneten még durvábban folytatódnak, és s

okszor csak olaj a tűzre, ha a kipécézett osztálytárs távol tartja magát a közösségi oldalaktól. A neten zaklatott gyerekek nehezebben kérnek segítséget, mert úgy érezhetik, a szüleik úgysem értenék meg ezeket a dolgokat. Akit sokáig szívatnak, előbb-utóbb maga is kipróbálja, milyen érzés másokat csesztetni.

A diákok sokszor alap nélküli, kifejezetten bántó pletykákat terjesztenek egymásról, megfélemlítik társaikat, vagy provokatív, nem ritkán szexuális tartalmú szövegekkel és képekkel bombázzák egymást.

Egy múlt évben nyilvánosságra hozott, 200 ezer gyerek vizsgálata alapján készült felmérés eredménye szerint az iskolai zaklatások és csúfolások okait otthon kell keresni: Sokkal nagyobb eséllyel zaklatják majd a társaik azokat a gyerekeket, akiket túlságosan is óvtak a szüleik. Azok a szülők ugyanis, akik megpróbálják megvédeni gyerekeiket a negatív tapasztalatoktól, a kutatás szerint sokkal sebezhetőbbé teszik őket.

Az iskolai, szemtől szembeni zaklatás délután a neten folytatódik, sokszor sokkal durvábban, hiszen ott nincs felnőtt körülöttük, aki leszabályozná az agressziót - mesélt tapasztalatairól az egyik jó nevű fővárosi gimnázium iskolapszichológusa. Náluk elég gyakori, hogy az osztály egy-egy csoportja kiszemel magának valakit, akire aztán rázúdíthatja az agresszióját. "A többieket összekovácsolja az, hogy rajta köszörülik a nyelvüket, ő a vicc tárgya, abba pedig senki nem gondol bele, hogy az áldozatnak milyen ez a viccelődés." Ebben az iskolában ezek a viccelődések kétszer is odáig vezettek, hogy a kigúnyolt diákok iskolát váltottak.

Van ellen példa is, nevezetesen Egy budai iskolában kivetett magából egy lányt a közösség, mert agresszív üzenetekkel bombázta lánytársait, próbálta összezavarni a barátságokat, hazudott a többieknek. Az összetartó osztály ezt nem tűrte, a lány pedig felismerve, hogy nem jár sikerrel, és a tettei miatt az is ki van zárva, hogy befogadják, elhagyta az iskolát.