Szokatlan Újévi jókívánság Olvasóimnak 2016.

A ma már sajnos tartalom nélküli sztereotip „Boldog újévet” köszöntés helyett kissé mélyebben szántó gondolatokkal kívánok mindannyiuknak lelki-testi egészséget, egymás megértését és tiszteletét, családban és baráti közösségekben szeretet uralta légkört az eltöltendő 2016-os évben.

Azt kívánom…

1./ Ne okozzunk és ne kelljen átélnünk lelki feszültséget (stresszt)

• Sokan vagyunk, akik nem magunknak, hanem másoknak akarunk megfelelni. Ez odáig fajulhat, hogy észrevétlenül utánozzuk mások szokásait, meggyőződését magunkká téve a szimpátia elnyeréséért, anyagi előnyökért, előmeneteli sikerekért Munkahelyemen volt észrevehető, hogy egy középvezető a „nagyfőnök” mozdulatait, attitűdjeit átvette, amit beosztottjai elnézően konstatáltak.
• Stresszt okoz, ha valaki azt a szabályt állítja fel magának, hogy mindig jónak, kedvesnek és vidámnak kell lennie, függetlenül a tényleges érzéseitől. Az életünk végéig megmaradó meggyőződés uralkodik el rajtunk, hogy elismerést, szeretetet a munkahelyen és családban csak akkor kapunk, ha „csupa báj” valakik vagyunk, és úgy nyilatkozunk, ahogyan a főnök, vagy valamely magasabb rangú potentált személy  elvárja még akkor is, ha azzal nem értünk egyet.
• A nem tárgyilagos kritika, a piszkálódás, a gúnyos, epés megjegyzések stresszt, lelki sérülést okozhatnak, ezért az év során tartózkodjunk ettől
• Ebben a konzum világban növekszik a hajszoltság, nincs idő semmire – fokozódik a egészségromboló stresszeltség, szaporodnak a testi, lelki kapcsolati zavarok, betegségek. Az élet értelmének és a jövőkép a hiánya alapot teremt a depressziónak

Azt kívánom…

2./ Merjünk hinni, mert  „a hit hegyeket mozgathat meg”

Manapság a lelki bajokat ideges panaszként kezelve gyógyszerekkel próbálják megoldani nyugtatókkal, altatókkal.  Az orvosi közreműködés dacára  a betegek száma nem csökken, hanem állandóan növekszik  A megoldatlan tudati problémák újabb bajok kútforrásai.

• Az ember akármilyen kilátástalanságba süllyed a hit segítségével, mindig van felemelkedés, van kiút  (emlékeztetek a Nobel díjas Szolzsenyicinre, aki 10 évig szenvedett a szibériai koncentrációs táborban). A hinni tudás képességünknek az aktiválása átsegít életünk nehézségein. Vannak megmagyarázhatatlan gyógyulások, amire nem tudunk magyarázatot adni

Kívánom, hogy alapelvünk legyen, hogy az egészségünk megőrzésére minden lehetséges módon törekedni kell! Az egészségnél ugyanis nincs nagyobb kincs. Egészség nélkül semmit nem ér a pénz, a vagyon, bármi anyagi haszon! Betegen nem lehet élvezni az életet, mert a betegség többnyire szenvedéssel jár. Másrészről a küzdelemmel, gyötrődéssel keservesen megszerzett vagyont, meg a bank betétet nem vihetjük át a túlsó partra.

• Remélem, hogy nem gondolja komolyan a kedves olvasó sem, hogy a hit, a szabad akarat, a szellemi képességünk kizárólag az idegműködés kísérő jelensége. A gondolat, érzés, élmény az idegrendszer közvetítésével idézi elő a különböző testi (perifériás) hatásokat Számtalan empirikus példát lehetne említeni arra, ahogyan a lelki jelenségek befolyásolják a testi működésünket. A lelki szféra befonja az egész testi valóságot és nyomot hagy a szomatikus (testi) valóság körében.

A belső gyógyító erőket mai tudásunk szerint elsősorban mentális technikákkal lehet befolyásolni (keleti jóga, meditációs technikák pl. (TM, Silva-féle agykontroll). Több száz tudományos dokumentáció látott napvilágot, amelyek bizonyítják a meditáció gyógyító és egészségmegőrző pozitív hatásait. Jellemző, hogy a transzcendentális meditáció (TM) alatt csökken a tejsavszint, a bőr elektromos ellenállása megnő, a kortizol hormon csökken, az EEG változásokat jelez (agyhullámok koherenciája)

A WHO értelmezése szerint a „teljes egészség” megvalósítása a belső gyógyító erők fejlesztése nélkül lehetetlen

Az érzelmeink hatására megváltoznak bennünk a tudattartalmak, vagyis nagyon gyakran nem racionálisan alkotunk ítéletet valamiről, hanem aszerint, hogy érzelmileg hogyan viszonyulunk hozzá. (katatim hatás) 

Fontoljuk meg a 2016 évi céljaink átgondolásakor, hogy a gyógyító erőre nem akkor van szükségünk, amikor már megbetegedtünk, hanem amikor még egészségesek vagyunk! Ha nem foglalkozunk belső erőink, hitünk nevelésével, fejlesztésével, akkor olyan felkészületlen marad, hogy nem várható el a szükség esetére való kibontakozása.

• A pénzközpontúaknak említem, hogy a hit ingyen van, csak gondolni kell rá, foglalkozni kell vele. Nem csak a beteg hite a fontos, de az orvosé is. Minél nagyobb az orvos hite, annál nagyobb lesz a betegé is és ezzel kölcsönösen erősítik egymást
• A lelki működéseknek a biológiai történésekre kifejtett hatásairól alig tudunk valamit.

A csodás gyógyulások esetén a csodában való hit nem jelenti a vallásos tanításokban való hitet. Bernadette-nek a látomása hosszú ideig nem volt semmiféle vonatkozásban vallásos tartalmú A „Hölgyről” beszélt, aki hosszú ideig nem nevezte meg magát. A lourdes-i történet  nem csak vakhit, vagy naiv hiszékenység. A gyógyulások nem a véletlen eredménye, mivel a hittel párosult józan gyakorlati ész következtetései túlmutatnak a véletlenen.  Dr Alexis Carrel, francia Nobel-díjas sebész Lourdes-ban tanúja volt egy csodás gyógyulásnak  „Egy 14 éves tuberkulózisos és hashártya gyulladásban évek óta szenvedő lány néhány perc alatt a szemem láttára meggyógyult. Valóságos csoda ez!”

A hit felkeltésére óriási hatással vannak a csodák. A csoda azért csoda, mert józan emberi ésszel nem lehet megmagyarázni. Figyelem: a csodát a spontán gyógyulással nem szabad összemosni, mivel közöttük lényegbeli különbség van.

• Merjünk hinni önmagunkban! Vessük ki magunkból a felesleges gátlásokat, szorongást, kishitűséget. Ha merünk hinni, úgy élvezzük a céljaink megvalósításában közreműködő erőket.
• Hinni kell abban, hogy elképzeléseink, terveink megvalósulnak, vállalkozásaink sikerre vezetnek, hogy egészségünk jórészt a mi kezünkben van.
• Hinni kell a társadalmi felemelkedésben, mert csak akkor valósulhat meg, ha sokan hisznek benne és a hit által tesznek is megvalósulásának érdekében. Nem elég állandóan morogni, elégedetlenkedni, hanem arra kell fokuszálni, hogy a kellemetlenségek, zavarok, hibás működések csökkentése/megszüntetése érdekében én mit tehetek?

• Aki hittel tud élni, az képes arra, hogy előítéletek nélkül éljen
• Aki előítéletek nélkül tekint mindenkire, az könnyedén megszabadul a gyűlölködéstől, a szeretet nélküli magatartástól
• A hitnek egyik fontos célja, az emberek szeretetben való egyesesítésének elősegítése
• A teljes értékű gyógyító tevékenységben a hit és a szeretet is benne foglaltatik

Nem kizárt, hogy a hitetlenségben eltelt élet utolsó momentumaként a hit megvilágítja az elmét és megváltoztatja az egész személyiséget  Persze nem kell életünk végső napjaira gondolni, mert bizonyos katarzis átélése teljesen megváltoztathatja további életünket, gondolkodásunkat, tevékenységünket, viselkedésünket Pl.: Müller Péter író, Eperjes Károly színművész, Dr. Csóka András idegsebész

Primitív álláspont, hogy a tudomány illetve az értelem szemben áll a hittel. A hit nem tudománytalan, hanem más síkon mozog, mint a tudomány. A hit lényegi tulajdonsága az emberi léleknek tehát elválaszthatatlan tőle. A hitre vagyunk utalva, mivel a valóság, a létünk végső kérdéseire  nem tudunk választ adni

A fenti összeállítás Dr. Debreceni László orvos PhD Magyar Érdemrend lovagkereszt (2013) „Gyógyítás és hit” c. könyvének felhasználásával készült

Azt kívánom…

3./ Védjük meg a testi egészségünket.

Ide tartozik az egészségvédő életvezetés, amely a fizikális egészség megőrzéséhez szükséges, nevezetesen a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő alvás, valamint az önkárosító magatartásformák elkerülése (mértéktelen táplálkozás, dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, drogok stb.)

Az európai országok közül a Baltikum kivételével a magyaroknak az egészséggel kapcsolatos életminősége a legrosszabb. A középkorú népesség halálozási aránya a legkedvezőtlenebb a Baltikum, Oroszország és Ukrajna után . A középkorú aktív alkotó népesség idő előtti halálozása egy ország rossz életminőségének a legsúlyosabb tükre.(European Social Survey)
A testi egészségünk megóvásáért/javításáért/visszaszerzésért érdemes olvasni a web oldalon megjelenő tanulmányaimat nevezetesen: www.nelegybeteg.hu dokumentumait

Azt kívánom…

4./ Tegyük örömtelivé életünket .

Az öröm derűs lelkiállapot, elért siker vagy jó közérzet érzése. Az ember egész lényét átható vidám és kellemes érzés, amit szándékainak megvalósítása okoz.

Ha nem volna kiért, miért küzdenünk, kinek felmutatni az eredményeinket, akkor a győzelem hiábavalóvá válna, mert nem volna más haszonélvezője, mint maga az egyén. Az öncélú, saját magunkért, anyagi javaink gyarapításáért történő küzdelmek nem váltanak ki örömet. Ha a tevékenységünk végeredménye értéket teremt az a legnagyobb örömet adja. Így válhat maga a munka is autotelikus (öncélú) élménnyé

Kutatások szerint az, hogy örömtelinek érezzük életünket, 50%-ban az örökletességnek tulajdonítható, vagyis a „jó géneknek” köszönhető. Mindössze 10%-ot képviselnek a környezeti feltételek. A maradék 40% a mi saját életviteli gondozásunk függvénye.

Azt kívánom…

5./ Korlátozzuk a birtoklási vágyat

Prof Dr Csíkszentmihályi által megnevezett hamis célok oka Fromm szerint az, hogy az egyének és a személyközi kapcsolatok alapvető jellemzője a birtoklás (to have) vagyis az anyagi javak megszerzése a hajtóerő egy-egy egyéni cselekedet, magatartás mögött. Ez a birtoklási vágy és fogyasztásra való törekvés ellentéte a Fromm számára ideálisnak tekintett létezésnek (to be). Fromm számára is az önmegvalósítás a cél, az odavezető út pedig a szeretni-tudás képessége. A fejlődési folyamat a szeretni képesség megtanulását jelenti, amely Fromm szerint egyáltalán nem újszerű a társadalom számára, csak mára már elfelejtet tény. (Erich Fromm zsidó származású  német  pszichológus, filozófus egyetemi tanár)

„Valóban semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják. Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál.”
Buddha: Tanítás a boldogságról http://gondolkodom.hu/buddha-tanitas-a-boldogsagrol/

Azt kívánom…

6./ Értsük meg a „Boldog Újévet” kívánság „boldog” részét 

• A boldogságot mindenkinek magának kell felfedeznie, elsősorban önmagában. Csak rajtunk múlik, hogyan alakítjuk az életünket, hogyan tudunk örülni az apró dolgoknak is az életben.
• A boldogság abból származik, amikor arra koncentrálunk, ami van, és nem arra, ami hiányzik.” (Andrew Matthews)  A legtöbb ember számára a haszonelvűség jelenti a legnagyobb boldogságot.

• A hedonikus boldogság (pénz, vagyon, üzleti siker, szex stb.)  hajszolása mellett adjunk lehetőséget magunknak a magasabb rendű eudaimonikus boldogság kibontakozására.
• Az eudaimónia az önmegvalósítást (flow élmények)  és az értelmes életet jelenti. A hedonizmusra bárki képes Jóllakni bárki tud, azonban mások számára is értelmes dologban  kibontakozni kizárólag egyedileg lehet. Az anyagi célok  nem igazán boldogítanak, az emberek mégis  ezeket hajszolják
• A boldogság másik rétege: ha azt tehetem, amit szeretnék. Azaz, ha szabadon követhetem az elképzeléseimet, s ebben csak a feladat nehézségei, de nem más emberek akadályoznak. Ez szerencsés esetben tartós állapot lehet, míg hiánya bánathoz, lehangolt kedélyállapothoz vezet. S mindez pozitív vagy negatív értelemben kihathat egészségünkre is.
• Kutatási eredmények szerint a boldog emberek a boldogtalanokhoz képest 7,5-10 évvel tovább élnek

Az emberek „Nagyon boldog” érzése a világ államaiban

Vegyük észre Magyarország kedvezőtlen helyezését a világ több államával való összehasonlításban (ábra)

Megállapítható, hogy az emberek nem lettek boldogabbak a gazdagságtól, mert a boldogságért való folyamatos küzdelem boldogtalanná tesz. A boldogság tudatos akarása lecsökkenti a boldogságot. Minél nagyobb a vágyakozás, annál nagyobb a csalódás

Mauss IB, Tamir M, Anderson CL: Can seeking hapiness make people unhappy? Paradoxical effects of valuing hapiness Emotion 2011, 11(4): 807-8015

• A  legtöbb „jómódú” ember általában nem tud elég szeretet és odafigyelést adni a családtagjai, gyermekei számára. Csak saját magával, társadalmi helyzetével és hasonló körben élő barátaival van elfoglalva.
• Anyagiakban az emberek nemcsak saját szükségleteik szerint ítélnek, hanem másokhoz viszonyítva.
• A boldog emberek inkább a magunkénál rosszabb helyzetekhez mérik a saját helyzetüket, mint a kedvezőbbekhez. Bárhogy is fessen a helyzet, mindig találnak olyat, akinek még keservesebb a sora, s ez azzal a felismeréssel jár, hogy valójában nem is mennek olyan rosszul a dolgok, éppen ezért megbecsülik, amijük van.

Kets de Vries, Manfred F. R. (2009). Sex, Money, Happiness and Death: The Quest for Authenticity. Palgrave. p. 264.

A boldogság kutatás azt bizonyítja, hogy az egy főre jutó GDP mértéke és a boldogság közt nem találtak lineáris összefüggést Noha az országok között a GDP mértékében jelentős különbségek vannak a boldogság szint nem változott különösebben. Az embereket mindenféle ösztönzőkkel arra veszik rá, hogy hajszolják a javakat 

Layard R.: Boldogság – Fejezetek egy új tudományból Lexon Győr 2007

„Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek" Márai Sándor

Azt kívánom…

7./ Gyakoroljuk a megbocsájtást

A boldogság egyik forrása a megbocsátás

• A megbocsátás a zsidó-keresztény kultúra vallásgyakorlatának részét képezi. Egy német felmérés szerint 1379 különböző vallási felekezethez tartozó személyt megkérdezve, 61%-uk egyházi szertartás keretében gyakorolta a megbocsátást, 29% pedig egyetértett ennek szükségességével (Bernhard Grom 2003) 
• A buddhizmusban is létfeltétel a megbocsátás képessége. „A haragod olyan parázs, amelyet másra akarsz vetni, de a tenyeredet égeti, és téged perzsel” (Buddha) Aki meg tud bocsátani önmagának vagy embertársainak, az  emelkedett öröm és megkönnyebbülés lelkiállapotába jut.

A  megbocsátás a bennünk mások ellen hordozott harag, indulat, gyűlölet, sérelem és a saját fájdalom, bánat, bűntudat és lelki furdalás elengedése

A megbocsátás azt jelenti, hogy nemhogy rosszat, de jót kívánunk a sértőnek. „Aki téged megdob kővel, dobd vissza kenyérrel” bibliai elvet követjük Victor Hugo Nyomorultak c. regényének Jean Valjanja a megbocsátás mintaképe. Minél hedonikusabb beállítottságú egy ember, annál nehezebben tud megbocsátani. A megbocsátani képes emberben kevesebb a negatív érzelmi töltés, jóindulatúbb, optimistább, békésebb.

Azt kívánom…

8./ Fejlesszük a bennünk rejlő Érzelmi Intelligenciát (EI)

Az érzelmi intelligencia négy eleme (John D. Mayer és Peter Salovey)  a következő::

       - képesség az érzelmek pontos érzékelésére,
       - képesség a gondolkodás érzelmek segítségével való előmozdítására,
       - képesség az érzelmek jelentésének megértésére,
       - képesség az érzelmek kezelésére.

Daniel Goleman (1995) négy elemet fogalmazott meg az érzelmi intelligencia alkotó részeiként, úgymint

a/  saját érzelmi állapotunk felismerésének és megnevezésének képessége, valamint az érzelmek, a gondolatok és a tettek közötti kapcsolat megértése
b/  az érzelmek kezelésének és a felettük való ellenőrzésnek a képességét,
c/  mások érzéseinek olvasására, megértésére, befolyásolására való képesség.
Érzékenység mások érzelmi állapotának felismerésére;
d/ kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására való képesség

Itt szeretném felhívni a kedves Olvasók figyelmét az IQ fontosságának hanyatlására. Az IQ kevéssé határozza meg az életben, a munkában elért sikereket. A felmérések eredményei szerint az IQ a legjobb esetben sem felelős a szakmai sikerek legalább 75, a legrosszabb esetben pedig 96%-áért – vagyis nem határozza meg , hogy ki lesz sikeres és ki nem. Az érzelmi intelligenciára (EI) épülő képességek azok, amelyek fontosak a kiemelkedő teljesítmény szempontjából.

Fontos figyelmeztető jel a következő: Az USA-ban az utóbbi évtizedekben az átlagos IQ érték 24 ponttal nőtt Ámde, ahogyan nő a gyermekek IQ-ja, úgy csökken érzelmi intelligenciájuk A gyerekek egyre magányosabbak, és depressziósabbak, haragvóbbak és rendetlenebbek, idegesebbek és aggodalmaskodóbbak, agresszívebbek. 

És még valami. Az érzelmi kompetencia  az érzelmi intelligencián alapuló tanult képesség, amely kiemelkedő eredményekre vezet.. A kompetencia lényege két képesség, nevezetesen az empátia, amely mások érzelmeinek felismerését jelenti, valamint a szociális készségek, amelyek az érzelmekkel való művészi bánásmódot jelentik.

Mindezek elsajátítását és gyakorlását kívánom a 2016 évre

Lelki életünkkel foglalkozó eddigi dolgozataim:

http://nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk2.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk1.php
http://nelegybeteg.hu/tudastar-lelki-egeszsegunk1.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-onmegvalositas.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk4.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-lelki-egeszsegunk3.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-meditacio.php
http://nelegybeteg.hu/tudastar-meditacio.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-onmegvalositas2.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-o-es-ujszovetseg-a-gyogyito-hitrol.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-ima-hatasa-az-egeszsegre.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-amirol-nem-beszelunk.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-amirol-nem-beszelunk2.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-valtozasok-gondolkodasunkban.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-lelkunk-tudatunk-amirol-keveset-tudunk.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-materialista-tanok.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-materialista-tanok2.php
http://nelegybeteg.hu/tanulmany-materialista-tanok3.php